Szeptemberben az építőipari termelés volumene a nyers adatok szerint 14,7 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. Az augusztusihoz mérten 1,4 százalékkal, a májusi mélyponthoz képest 10,9 százalékkal nőtt az építőipar szezonálisan és munkanaphatással kiigazított termelése – jelentette csütörtökön a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Az előző hónapban, augusztusban 13,5 százalékos volt az építőipari termelés éves visszaesése és 1,9 százalékos a havi emelkedés.
Az épületek építése 9,1 százalékkal, az egyéb építményeké 20,6 százalékkal csökkent szeptemberben.
Az építőipari ágazatok közül az épületek építésében 17,3 százalékkal, az egyéb építmények építésében 22,6 százalékkal, a speciális szaképítésben 7,5 százalékkal esett vissza a termelés.
A megkötött új szerződések volumene 7,4 százalékkal csökkent. Ezen belül az épületek építésére kötött szerződéseké 26,4 százalékkal kisebb, az egyéb építmények építésére vonatkozóké 2,9 százalékkal nagyobb volt.
Az építőipari vállalkozások szeptember végi szerződésállománya 16,3 százalékkal elmaradt a tavaly szeptember végitől. Az épületek építésére vonatkozó szerződések volumene 13,8 százalékkal magasabb, az egyéb építményeké 27,6 százalékkal alacsonyabb volt, mint egy évvel korábban.
A harmadik negyedévben az építőipar termelői árai 7,0 százalékkal nőttek az előző év azonos időszakához viszonyítva. Az építőipar ágazatain belül az épületek építésében 6,3, az egyéb építmények építése vonatkozásában 7,1 százalékkal, a legnagyobb súlyú speciális szaképítésben pedig 7,3 százalékkal nőttek az árak az előző év azonos időszakához viszonyítva.
(MTI)
Az építőipar szeptemberben ismét gyengén teljesített, éves szinten 8,2 százalékos visszaeséssel. Az állami beruházások csökkenése és a vállalati óvatosság visszafogja a növekedést, de a rendelésállomány bővülése biztató kilátásokat jelent. Kérdés, hogy a kereslet növekedése okoz-e majd újabb áremelkedést.
Negyedéves és éves alapon is 0,7 százalékkal csökkent a hazai gazdaság teljesítménye a KSH frissen közölt adatai alapján. A Makronóm Intézet elemzője szerint az elhúzódó felpattanás egyelőre a jövő évi gazdasági kilátások kapcsán is bizonytalanságot szül, annak mértékére továbbra is a külső kereslet alakulása lesz a legnagyobb befolyással.
A 2025-ös évben is két számjegyű ütemben, várhatóan 10,5 százalékkal nőnek a bruttó keresetek – véli a Makronóm Intézet elemzője. Ehhez két dolog szükséges: a sajtóértesülések alapján 12 százalék körül várható minimálbér-emelés, valamint a gazdasági növekedés dinamizálódása a jövő év elejére.
A modern demográfia egyik legelismertebb nemzetközi szaktekintélyét pénteken érte a halál.
Az augusztusi adatok arra utalnak, hogy az építőipar harmadik negyedéves teljesítménye várhatóan gyengébb lesz, mint az év első felében. A gazdasági bizonytalanság továbbra is fékezi a vállalati beruházási kedvet, ami nehezíti az ágazat kilábalását. Bár jövőre a lakossági kereslet élénkülése és a kormányzati infrastrukturális projektek némi támogatást nyújthatnak, kérdéses, hogy ezek elegendők lesznek-e ahhoz, hogy érdemi lendületet adjanak az építőiparnak.
A nagy értékű útépítési projektek segítik a hosszú távú növekedést, bár az épületek építése éves szinten csökkent, a szerződésállomány növekedése stabil alapot biztosít a következő hónapokra – értékeli a KSH friss adatait a Makronóm Intézet elemzője.
Jön-e a következő világháború Joe Biden döntése után? Tud-e így majd fegyverszünetet kötnie Donald Trump? Milyen hatása lesz Magyar Péter hangfelvételeinek? Heti hírmagyarázat az ügyvéddel, Kohán Mátyással és Kacsoh Dániellel.
A hírügynökség ötlete komoly változásokat idézhetne elő.
