A belföldi lízingpiac 20 százalékos csökkenéssel, körülbelül 600 milliárd forintra eshet vissza idén – mondta a CIB Lízing Zrt. vezérigazgatója a társaság csütörtöki online sajtótájékoztatóján.
Fekete Csaba a lízingpiac visszaesését a koronavírus hatásaival magyarázta, de hangsúlyozta, hogy más körülmények is közrejátszottak ebben. A csaknem egy évtizede tartó, évi 10 százalékot, olykor akár a 20 százalékot is meghaladó bővülést a járványon kívül az is visszavetette, hogy a belföldi fuvarozás nemzetközi lehetőségeinek szűkülésével együtt a nagy haszongépjárművek beszerzése is jelentősen csökkent. A lízingkihelyezések ezzel együtt a harmadik negyedévben 40 százalékkal estek vissza.
Jelentős, csaknem 20 százalékos az autólízing csökkenése is, de a magyar lízingpiac harmadik nagy területe, a mezőgazdasági gépek beszerzése sem bővül. A kedvezőtlen folyamatokat a Növekedési hitelprogram (Nhp) vállalkozói kölcsönei, az Nhp Fix és az Nhp Hajrá ugyanakkor valamelyest enyhítették – tette hozzá.
A CIB Lízing jelentős eredménynek tekinti, hogy a belföldi csökkenéshez képest jóval kisebb, akár a piaci átlag felénél is csekélyebb visszaeséssel zárhat 2020-ban. A vezérigazgató hozzátette, hogy a válságra lehetőségként tekintenek, mivel ilyenkor a korábbi évek hátrányait könnyebb ledolgozni.
Sikerként értékelte a 2019-es stratégiaváltást is, mivel a CIB Lízing ennek köszönhetően minden eszköztípusban és ügyfélkörben erősödött, ráadásul mindez nem csupán egyszeri tételek következménye, hanem tartós eredmény. Ennek tulajdonítja azt is, hogy idén a második negyedév kivételével minden hónapban meghaladták a tavalyi eredményeiket.
Fekete Csaba szerint a lízingpiac helyzete pontosan jelzi a gazdaság változásait, hiszen a lízing mint eszközbeszerzést támogató finanszírozási megoldás a jól működő gazdaságok fontos jellemzője. A belföldi piac ugyanakkor régiós összevetésben sem jelentős, a lízingfinanszírozás aránya pedig még mindig jóval alacsonyabb, mint a nyugati országokban – tette hozzá.
(MTI)
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
Ahogy elkezdünk utánajárni a lehetőségeknek, lassan láthatóvá válik, hogy a saját otthon felé vezető út nem egyetlen nagy döntésből áll.
Egy világszerte tapasztalható leminősítési hullám kellős közepén Magyarország továbbra is megkapta a hitelminősítők bizalmát.
A kormány csak akkor segít, ha Budapest csődöt jelent.
A konstrukció célja kizárólag a devizalikviditás erősítése és a pénzügyi stabilitás védelme.
Az ipari, kereskedelmi és szolgáltatói szektor bizalmi mutatói hosszú idő után érték el a legmagasabb szintet.
A politikai stabilitás, a fejlett infrastruktúra, a képzett munkaerő, valamint a hazánkba érkező külföldi-működőtőke-befektetés kiemelkedően magas jövedelmezősége továbbra is vonzóvá teszik Magyarországot.
Magyar Péterék még mindig tagadják, pedig egyre nyilvánvalóbbnak tűnik, hogy brutális megszorítócsomaggal készülnek a választásra. Az európai Unió elitjének megfelelő adóemelés minden magyar ember életét megnehezítené. Az önét is, bárkire tervez szavazni jövőre.
Így finanszíroznák Ukrajnát: az egyik az uniós költségvetésen keresztüli finanszírozás, annak terhére történő hitelfelvétellel, a másik lehetőség az úgynevezett jóvátételi hitel.
