Nincs komoly változás a tojáspiacon 2019-hez képest

Molnár Györgyi hozzátette, hogy a nagyüzemi tojástermelés az első fél évben 540 millió darabra csökkent, míg a tavalyi év első hat hónapjában 580 millió darab volt.

A tojástermelésből származó árbevétel tavaly 23,12 milliárd forintra mérséklődött – közölte az MTI érdeklődésére a titkár, aki ezt a tavalyi termeléscsökkenéssel és az átlagár mérséklődésével magyarázta.

Az elmúlt évek összfogyasztása, felhasználása nem nagyon változott, 2,3 milliárd darab körül alakul. A belföldi igény mintegy 50 százalékát az üzemi termelés, 28 százalékát a háztáji teljesíti, 21-22 százalékát pedig az import elégíti ki. Becslések szerint

az import 480-520 millió darab körül mozog évente – fűzte hozzá.

Molnár Györgyi közölte azt is, hogy 2014 óta folyamatos nő egy főre jutó belföldi fogyasztás. Míg a magyarok 2017-ben átlagosan 238 darab tojást fogyasztottak egy év alatt, addig tavaly már 240 darabot.

A termelői árakról megjegyezte, hogy az első fél év átlagára, nettó 22,96 forint volt, ami ugyan 10 százalékkal magasabb, mint a 2019 évi azonos időszakra eső átlagár, de tavaly mintegy 4 százalékos árcsökkenést könyveltek el a megelőző évhez képest. A bolti árak féléves átlagára darabonként nettó 42,19 forint volt, az emelkedés követte a termelői árak változásának arányát, azonban az idei árnövekedéssel párhuzamosan sem érte el a fogyasztói ár a 2018-as árszintet – tette hozzá a titkár.

Szép Imre, a Tojásszövetség elnöke a sajtóeseményen a koronavírus-járvány, a madárinfluenza és a hazai tojástermelés helyzetét taglalta, az ágazat kihívásai között a nehezen járható nemzetközi határok mellett a munkaerőhiányt említette. Közel 600 közepes és nagyobb méretű tyúktelep és a hozzájuk tartozó csomagoló -és feldolgozóüzemek majdnem 5 ezer munkatársa dolgozott azon, hogy a hazai vásárlóknak ne kelljen lemondani a tojásról a karantén ideje alatt sem – jegyezte meg.

A szövetség a sajtótájékoztatón bemutatta edukációs kampányát is, amelyben a tojásfogyasztás előnyeire és a tudatos vásárlásra hívják fel a lakosság figyelmét. A videó alapján a boltok polcain többnyire három féle tartásból származó tojással lehet találkozni: az EU konform 3-as kódú ketreces tartás során a legalacsonyabb az ammónia és a szén-dioxid kibocsátás, ennek a legkisebb a földterület és az ivóvíz igénye, ez a tartósmód kíméli legjobban a Földet. A mélyalmos és madárházas 2-es kóddal jelölt tartás ökológiai lábnyoma már nagyobb, ahhoz pedig, hogy minden magyar fogyasztó szabadtartásból származó 1-es kódú tojást egyen, egy Pécs nagyságú területtel többet kellene a tojótyúkoknak az országból kihasítani a Tojásszövetség szerint.

(MTI)