Az előzetes adatok szerint a kormányzati szektor hiánya 986 milliárd forint, a GDP 9,1 százaléka volt a második negyedévben, ezzel az első féléves hiány 1219 milliárd forintra, a GDP 5,3 százalékára nőtt az első negyedévi 1,9 százalékról, jelentette csütörtökön a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
A második negyedévi egyenleg 1019 milliárd forinttal, 9,4 százalékponttal romlott az egy évvel korábbihoz képest, a féléves pedig 1378 milliárd forinttal, GDP-arányosan 6,0 százalékponttal lett kedvezőtlenebb annál. A jelentős romlás a koronavírus-járvány gazdasági hatásainak és az azok enyhítésére hozott intézkedések következménye. A számításhoz használt szezonálisan kiigazított GDP 7,8 százalékkal csökkent a második negyedévben az egy évvel korábbihoz viszonyítva.
A bevételek 140 milliárd forinttal, 1,4 százalékkal elmaradtak a tavalyi első féléviektől, a kiadások 1239 milliárd forinttal, 12,6 százalékkal nőttek.
A második negyedévben a bevételek 288 milliárd forinttal, 5,5 százalékkal csökkentek, a kiadások 730 milliárd forinttal, 14,0 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit. A bevételi oldalon a termelési és importadók összege 5,5 százalékkal 118 milliárd forinttal maradtak el az egy évvel korábbiaktól, ezen belül az áfabevétel 64 milliárd forinttal, 5,8 százalékkal csökkentek. A jövedelemadóból 3,6 százalékkal a társadalombiztosítási hozzájárulásokból 7,3 százalékkal, azaz 29 milliárd forinttal, illetve 105 milliárd forinttal kevesebb folyt be, mint a tavalyi második negyedévben.
A kiadások között az uniós programok megelőlegezését is magában foglaló úgynevezett egyéb kiadások nőttek a legjobban 393 milliárd forinttal, 45,0 százalékkal. A pénzbeni társadalmi juttatásokra 9,5 százalékkal, forintban 118 milliárddal többet fizetett ki az államháztartás, míg munkavállalói jövedelmekre 136 milliárd forinttal, 11,2 százalékkal nagyobb összeg terhelte az államkasszát. Az állami beruházások költsége beruházásokra gyakorlatilag az egy évvel korábbival megegyező összeget tett ki.
A kormányzati szektor féléves bevétele 9823 milliárd, kiadása 11 042 milliárd forint volt. A legnagyobb összeggel, 111 milliárd forinttal, 4,0 százalékkal a társadalombiztosítási hozzájárulások csökkentek. A termelési adók 69 milliárd forinttal, 1,7 százalékkal maradtak el az egy évvel korábbitól, amelyen belül 38 milliárd forint, 1,8 százalék volt az áfabevétel visszaesése. A jövedelemadó-bevételek 19 milliárd forinttal, 1,2 százalékkal voltak alacsonyabbak. Az egyéb bevételek 62 milliárd forinttal, 3,9 százalékkal nőttek.
A kiadások 1239 milliárd forinttal, 12,6 százalékkal nőttek a tavalyi év első feléhez mérve. A kifizetett munkavállalói jövedelem 227 milliárd forinttal, 9,7 százalékkal, a pénzbeni társadalmi juttatások 209 milliárd forinttal, 8,5 százalékkal nőttek. A folyó termelőfelhasználás 136 milliárd forinttal, 8,2 százalékkal, a kamatkiadások pedig 38 milliárd forinttal, 7,4 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbiakat. A bruttó állóeszköz-felhalmozás 18 milliárd forinttal, 1,6 százalékkal csökkent. A kormányzati szektor egyéb kiadásai 646 milliárd forinttal, 37,5 százalékkal emelkedtek, közölte a KSH.
A kormányzati szektorról közölt KSH-adatok eltérhetnek a Pénzügyminisztérium által az államháztartásról közölt pénzforgalmi adatoktól, mert eredményszemléletű és időkülönbözettel korrigált elszámolással készülnek. A kormányzati szektor tartalma is bővebb, az államháztartási intézményeken kívül itt számolják el a nem piaci termelést végző állami vállalatokat és a nemzeti vagyon újraelosztásában közreműködő non-profit intézményeket - derül ki a KSH módszertani tájékoztatójából.
(MTI)
Meglepő fordulat: a közgazdász a kampány után már elkerülhetőnek tartja a megszorításokat, de azért nem jönne rosszul a karcsúsítás.
A Gyurcsány- és Bajnai-kormányok idején a külföldi befektetők diktálták a feltételeket, miközben a megszorítások tönkretették a magyar családokat. Most a Tisza Párt ígér újabb „piacbarát” fordulatot.
Ilie Bolojan miniszterelnök szerint Románia fenntarthatatlan gazdasági pályán van.
Hat éve nem produkált többletet a magyar költségvetés negyedéves alapon és összesen nyolc éve nem volt ekkora többlete a büdzsének. Magyarország költségvetésének ilyen eredménye még az elemzőket is meglepte.
Most akkor magas vagy sem a magyar államadósság? Elszálló számokról és államcsődről is lehet olvasni, de mit mutatnak valójában a számok? Körbejártuk a témát, és megnéztük, mit hozhat a jövő Magyarország számára.
A jelek szerint Magyar Péter megtiltotta a részvételt a párt botrányba keveredett alelnökének.
A Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter javaslatot tett Havasi Bertalan felmentésére, miközben az érintett tisztséget már megszüntették.
Majd legközelebb – üzente az ügyvéd Magyar Péternek.
