A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elkötelezett a fenntarthatóság, a zöldgazdaság kiépítése mellett, és arra biztatja a vállalkozásokat, hogy minél többen csatlakozzanak a november utolsó hetében megrendezésre kerülő Európai Hulladékcsökkentési Héthez – mondta Parragh László, az MKIK elnöke csütörtökön sajtótájékoztatón, Budapesten.
Boros Anita, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) építésgazdaságért, infrastrukturális környezetért és fenntarthatóságért felelős államtitkára ismertette, az Európai Unió az idén 12. alkalommal hirdette meg Európai Hulladékcsökkentési Hetet, az önkéntes szerveződéshez Magyarország évek óta csatlakozik.
A rendezvény a hulladék keletkezésének megelőzését célzó legnagyobb európai kampány, amely az erőforrások fenntartható felhasználására hívja fel a figyelmet a hulladékcsökkentés, a hulladékminimalizálás ösztönzésével – mondta.
Az ITM államtitkára kiemelte, az idei akció a gyártás során keletkező láthatatlan hulladékra fókuszál, és arra kérte a vállalkozásokat, gondolják végig, saját területükön hogyan lehetne minimalizálni a termeléssel járó hulladékot, illetve milyen újrahasznosítási megoldást lehetne alkalmazni.
Megjegyezte, hogy Magyarországon egyre nagyobb és intenzívebb a környezettudatos vásárlói kör, amelynek döntéseiben a környezetvédelmi szempontok szerepet játszanak.
Boros Anita ismertette, hogy az idén az Európai Hulladékcsökkentési Héthez kapcsolódóan alkotói pályázatot is hirdettek hulladékból készülő termékre, a kiválasztott alkotással díjazzák majd decemberben a kampány legjobb hazai akcióit.
Parragh László a sajtótájékoztatón elmondta, hogy a kamara és az ITM hulladékgazdálkodási témában is együttműködik, hiszen köztestületként fontosnak tartják a fenntarthatóság erősítését, amely üzleti lehetőségeket is magában hordoz.
Úgy vélte, a cégeknél látszik a törekvés a hulladékkibocsátás mérséklésére, az ésszerű termelésre, az erőforrással való gazdálkodásra. A vállalatok a hulladékgazdálkodásban munkahelyteremtési lehetőséget is látnak – tette hozzá.
Az MKIK elnöke hangsúlyozta, a hulladékgazdálkodás területén is az eredmény eléréséhez az állam, a fogyasztó, vállalati szféra együttműködése szükséges. Szerinte jogszabályi környezet kérdése, hogyan lehetne ösztönözni a mostaninál hosszabb idei használható tartós fogyasztási cikkek előállítását.
Kérdésre válaszolva Boros Anita elmondta, a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban (GINOP) pályázattal kívánják ösztönözni a műanyagipari cégeket abban, hogy az újrahasznosítást segítő technológiaváltást valósítsanak meg. Jelezte, hogy a következő uniós fejlesztési ciklusban az Európai Unió a zöldgazdaság, a fenntarthatóság, a körforgásos gazdaság témát kiemelten kezeli.
(MTI)
Mindeközben pedig a baloldali sajtó mélyen hallgat a Tisza Párt megszorítócsomagjáról. Itt vannak a keddi nap legolvasottabb hírei!
Durvul a legújabb EU-s korrupciós botrány.
„A karbonárazás a leghatékonyabb és legköltséghatékonyabb módja a kibocsátások csökkentésének és a zöldberuházások ösztönzésének” – érvelt a tiszás Kulja András.
Az Európai Központi Bank elutasította a hitel biztosítását, és az EU-tagállamok sem vállalják a kockázatot, ami Von der Leyen és Zelenszkij terveit is keresztülhúzza.
Az Európai Unió külügyi főképviselője csak a partvonalról szemléli a béketárgyalásokat, de véleménye persze van róla.
Politikai okok állnak a döntés hátterében.
Ismert, az orosz diszkontlánc 2023-ban jelentette be hivatalosan, hogy belép a hazai piacra, ám az első üzlet megnyitása rendre elmaradt.
Ukrán hírszerzési források szerint a robbanást távirányítású robbanószerekkel hajtották végre.
