A ház szerint a múltban az ilyen mértékű eladósodás riadalmat keltett volna a közgazdászok körében és indulatoktól fűtött vitákat kavart volna arról, hogy melyik ország lesz az első, ahol államadósság-válság alakul ki.
Most azonban a jelek szerint nem ez a helyzet, és ennek két fő magyarázata van. Az első az, hogy a kormányok a már amúgy is üres államkassza további megcsapolása helyett a jegybankokra bízták a kiadások finanszírozását: az utóbbi néhány hónapban az amerikai, a japán, az euróövezeti és a brit jegybank együtt 3700 milliárd dollárnak megfelelő mennyiségi enyhítési kereteket hozott létre állampapírok és vállalati kötvények vásárlására.
Az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve márciusban és áprilisban alig öt hét alatt 1300 milliárd dollárnyi amerikai állampapírt vásárolt fel; ez a 2019-ben mért teljes szövetségi szintű amerikai államháztartási deficittel azonos jegybanki likviditásforrásnak felelt meg – áll az EIU szerdai elemzésében.
A ház kiemeli azt is, hogy a Federal Reserve az amerikai vállalati szektorban is példátlan befolyásra tett szert, mivel a kint lévő vállalati kötvényállománynak immár a 11 százalékát birtokolja.
Az aggályok és a viták elmaradásának másik oka az EIU londoni elemzői szerint az, hogy a jelenlegi alacsony inflációs közegben a felhalmozódott szuverén adóssághalmaz idővel eróziónak indul, és a zéró körüli kamatok környezetében az adósságszolgálat gyakorlatilag semmibe nem kerül.