Londoni makrogazdasági elemzők szerint a jelenlegi globális inflációs és kamatkörnyezetben nem feltétlenül ad okot aggodalomra az államadósság-ráták és az államháztartási hiányok szinte példátlanul meredek növekedése.
Az Economist Intelligence Unit (EIU), a világ egyik legnagyobb gazdaságelemző műhelye szerdán ismertetett tanulmányában kimutatta, hogy a világ húsz legnagyobb fejlett és feltörekvő gazdasága (G20) az év eleje óta 11 ezer milliárd dollár értékű költségvetési programot hirdetett meg a koronavírus-járvány gazdasági hatásainak enyhítése végett.
Ez az élénkítő és gazdaságvédő csomag csaknem megegyezik Japán, Németország és Franciaország együtt számolt éves hazai össztermékével (GDP).
Az intézkedések számos vállalatot és munkahelyet megmentettek és stabilizálták a piacokat. Várható következményeik között lesz ugyanakkor, hogy a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) fejlett ipari gazdaságaiban átlagosan 17 százalékra duzzad a GDP-arányos államháztartási hiány,
– áll az EIU szerdai elemzésében.
A ház szerint a múltban az ilyen mértékű eladósodás riadalmat keltett volna a közgazdászok körében és indulatoktól fűtött vitákat kavart volna arról, hogy melyik ország lesz az első, ahol államadósság-válság alakul ki.
Most azonban a jelek szerint nem ez a helyzet, és ennek két fő magyarázata van. Az első az, hogy a kormányok a már amúgy is üres államkassza további megcsapolása helyett a jegybankokra bízták a kiadások finanszírozását: az utóbbi néhány hónapban az amerikai, a japán, az euróövezeti és a brit jegybank együtt 3700 milliárd dollárnak megfelelő mennyiségi enyhítési kereteket hozott létre állampapírok és vállalati kötvények vásárlására.
Az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve márciusban és áprilisban alig öt hét alatt 1300 milliárd dollárnyi amerikai állampapírt vásárolt fel; ez a 2019-ben mért teljes szövetségi szintű amerikai államháztartási deficittel azonos jegybanki likviditásforrásnak felelt meg – áll az EIU szerdai elemzésében.
A ház kiemeli azt is, hogy a Federal Reserve az amerikai vállalati szektorban is példátlan befolyásra tett szert, mivel a kint lévő vállalati kötvényállománynak immár a 11 százalékát birtokolja.
Az aggályok és a viták elmaradásának másik oka az EIU londoni elemzői szerint az, hogy a jelenlegi alacsony inflációs közegben a felhalmozódott szuverén adóssághalmaz idővel eróziónak indul, és a zéró körüli kamatok környezetében az adósságszolgálat gyakorlatilag semmibe nem kerül.
Mindemellett hosszabb távon az is a felhalmozódott államadósságok leépítését segíti elő, ha a nominális GDP-növekedés meghaladja a kamatszintet.
Ráadásul a helyzet valójában nem is példátlan: a második világháború után az Egyesült Államok GDP-arányos államadósság-rátája 112 százalék, Nagy-Britanniáé 259 százalék volt – áll az Economist Intelligence Unit szerdán ismertetett tanulmányában.
Más globális elemzőműhelyek kevésbé derűlátók.
A Moody's Investors Service nemzetközi hitelminősítő e hónap közepén az addigi „Aa2”-ről egy fokozattal „Aa3”-ra rontva a hosszú futamidejű brit államadósság-kötelezettségek osztályzatát, egyebek mellett azzal a véleményével indokolta a döntést, hogy a koronavírus-járvány várhatóan fokozza a brit EU-tagság megszűnéséből (Brexit) eredő negatív makrogazdasági hatásokat.
A járvány drámai hatásait tükrözik a brit statisztikai hivatal (ONS) legutóbbi adatai is, amelyek szerint a folyó pénzügyi év szeptemberben zárult első felének végén
A járvány a reálgazdaságban is példátlan veszteségeket okozott: az ONS végleges adatai szerint az idei második negyedévben 19,8 százalékkal zuhant a brit GDP-érték az első három hónaphoz viszonyítva.
(MTI)
A Központi Statisztikai Hivatal csütörtökön közli a harmadik negyedéves GDP-adatokat. A Mandiner által megkérdezett elemzők vegyes képet festenek Magyarország gazdaságáról, de abban egyetértenek, hogy már látszik a fény az alagút végén.
Kína tovább diktálja a tempót, de a világpiac alakulása már jóval összetettebb, mint egy évtizeddel ezelőtt – a feltörekvő gazdaságok is egyre hangosabban kopogtatnak az ajtón.
Az ukrán elnök kijelentette, országa nem fog évtizedekig háborúzni, valamint hangsúlyozta, hogy a helyreállításhoz és a katonák fizetéséhez is komoly forrásokra van szükség.
A kormányfő szerint az Európában lévő orosz valutatartalék felhasználása egy orosz-európai konfliktust jelentene.
Surányi György a 20 százalékos béremelkedést is rossz dolognak tartja, de szerinte a hazai vállalkozások támogatását és az illetékmentes öröklést is meg kellene végre szüntetni.
A béke nem csupán erkölcsi és politikai szükséglet, hanem a gazdaság fellendülésének is a kulcsa.
Raskó György a multik megadóztatása miatt aggódik és csekélynek nevezi a kisvállalkozások által teremett értéket.
