A harminc évvel ezelőtti taxisblokád idején kiszolgáltatott helyzetben volt Magyarország, „az igazi kiszolgáltatottság az IMF-fel szemben volt”, jelentette ki Boross Péter volt kormányfő, az Antall-kormány belügyminisztere a Kossuth rádiónak adott interjújában hétfőn.
Boross Péter A nap kérdése című műsorban azt is megjegyezte: az IMF (Nemzetközi Valutaalap) jóindulata kulcsfontosságú volt akkoriban, mert klasszikusan államcsőd közeli helyzetben volt az ország, bár abból az emberek nem sokat láttak a balliberális médiafölény miatt.
A hirado.hu ismertetése szerint a volt kormányfő kiemelte: azok a gyerekek, akik az ötvenhatos forradalom idején egyetemre jártak, jellemzően a '30-as években születtek, tehát olyan korszakot is átéltek, amikor a nemzeti szellem volt a nevelés centrumában.
Azt a generációt nem lehetett annyira befolyásolni, mint a következőket, jegyezte meg.
A rendszerváltozás idejére felnőtt egy generáció, amely nem a Rákosi-, hanem a Kádár-rendszerben élt. Mire a szocializmus megbukott, egyfajta közönnyel tekintettek a közügyekre. A változások nagyhatalmi megállapodások alapján történtek, nem volt ötvenhatos hangulata a rendszerváltoztatásnak, idézte a portál Boross Pétert.
A volt kormányfő elmondta, hogy a '70-es évek közepén elhangzott egy kormánynyilatkozat, amely szerint az olajár emelkedését a költségvetés kivédi, bezzeg a kapitalista országokban a munkásosztályt terheli, így nem is történt meg az áremelés.
Ezt persze csak az ország eladósítása árán lehetett fenntartani, tette hozzá.
Az új kormánynak 1990 után ezt a helyzetet kellett feloldania a csőd elkerüléséért.
A benzinár emelése miatt a taxisok sztrájkba kezdtek. A probléma ott kezdődött, hogy a sztrájkolóknak nem volt szabad jogszabálysértően viselkedniük, ellenkező esetben az állami erőszakszervezetnek kellett volna lépéseket tenniük. Ez nem történt meg. A taxisok meg tudták szervezni országos szinten a sztrájkot telefonhívásokkal és rádióüzenetekkel, így néhány órán belül kialakult az irányítás. A törvénysértéssel szemben a magyar rendőrség nem teljesítette a kötelességét – fejtette ki Boross Péter.
A helyzetet szerinte súlyosbította, hogy a köztársasági elnök, az SZDSZ-es Göncz Árpád óva intette a budapesti rendőrfőkapitányt az erőszak alkalmazásától, és ezt a főkapitány nyilvánosságra is hozta.
Az államfő ezt nem tehette volna meg, ahogyan ezt az Alkotmánybíróság később ki is mondta – hangsúlyozta Boross Péter a Kossuth rádióban.
(MTI)
Kádárék a kommunista rendszer végén egyszerre kuncsorogtak nyugati hitelek ellen és figyelték meg a Hiltonba érkező IMF-delegációt. Milyen titkokra derült fény a fedett művelet során?
„Ez azt jelentené, hogy már egy átlag jövedelemmel rendelkező is évente 200 ezer forinttal kevesebbet keresne” – szögezte le a közgazdász.
A Milton Friedman Egyetem adjunktusa rámutatott, hogy a mostani helyzetért kisebbségi kormányzás a felelős.
Franciaország hitelfelvételi költségei meredeken emelkednek, miközben az ország egy éven belül másodszor is kormányválsággal szembesül.
Ukrajna 15,5 milliárd dolláros IMF-hitelprogramja 2027-ben jár le.
Az úgynevezett patrióta gazdaságpolitika duplán diszkriminatív és protekcionista. (Interjú)
Súlyos jogsértéseket tárt fel a fogyasztóvédelmi hatóság.
