Borús hét év kezdődött 2020-ban, de legkésőbb 2022 után vissza kell térni az egyensúly és növekedés pályájára, mondta Matolcsy György jegybankelnök az 58. Közgazdász-vándorgyűlésen csütörtökön.
Napsütés után ború
Matolcsy György a Magyar Közgazdasági Társaság idei rendhagyó, online konferenciáján elmondta: az évtized mostanihoz hasonló brutális indulása ritka a történelemben. Lezárult a 2013-2019 közötti napsütéses, konjuntúrát hozó időszak, borúsabb hét év kezdődött 2020-tól, ami a pandémiával indult.
A jegybankelnök a Milyen évtizedben hajózunk 2020-2030-ban? címmel megtartott előadásában rámutatott: új pénzügyi forradalomban az aranyalapú bretton-woods-i rendszer nem jöhet vissza, az 1970-es években megindult pénzügyi liberalizáció sem jön vissza. Hozzátette: 2020-ban a modern pénzrendszer számos kihívás elé néz, a jegybankok szerepe átalakul, változnak a jegybanki politikák, bővül a jegybankok mandátuma.
Matolcsy György szerint azért is jöhet új pénzügyi forradalom, mert a mennyiségi lazítási programok a globális jegybankok világában, s ezért a pénzvilágban vadonatúj helyzetet teremtettek.
A jegybankok szerepének átalakulásáról azt mondta: az évtizedben a jegybankok szerepe egyre inkább nem hagyományos (unortodox), már az lett a 2008-as gazdasági összeomlásra adott válaszként, és ez folytatódik. Az árstabilitás mellett más mandátumok is belépnek, és a jegybanki politikák a fenntarthatóság felé haladnak, sorolta. A jegybankok szerepet vállalnak a gazdaság stabilizálásában.
A jegybanki mandátumok bővülése azt jelenti, hogy a kormányok és a jegybankok stratégiai szövetségesei egymásnak. Minden gazdaságpolitika csak környezeti fenntarthatóságon alapulhat a 2020-as évtizedben, hogy a jegybanki politikák is, az társadalmi követelmény, a korfák változása ezt szükségessé teszi, mutatott rá Matolcsy György. Ma 1,7 földnyi természeti erőforrást használ a világ, ami nem fenntartható.
Békeidőben ilyen még nem volt
Szavai szerint mindaz, amiről a mostani helyzetben hallunk, vagyis a mentőcsomagok, fejlesztési programok, azok eladósodást jelentenek. Azok mögött vagy állami, vagy jegybanki, vagy piaci pénzteremtés áll. Az eladósodás egy pillanatig, csak rövid ideig nem okoz gondot, húzta alá, hozzátéve: mindenképpen, például a jegybank által képviselt magyar gazdaságpolitikában
Most először a növekedést kell visszaállítani. Kitért arra: a jegybankok keresik az új eszközöket, amikkel segíthetik a globális versenyt. Nem elég a pénzteremtés, a fejlesztés, versenyképességi fordulatra van szükség. A több 10 milliárd euró fejlesztési forrás akkor tud hasznosulni. A 2020-as évtizedben az új nyersanyag az adat, az adat az új olaj, az információ lehet az évtized motorja, vélekedett.
Adóemelés helyett adócsökkentés
Domokos László, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke szerint a koronavírus-járvány felgyorsítja a világgazdaság átalakulását, a globális piacgazdasági fertőzések legjobb ellenszere a szilárd közpénzügyi rendszer. A számvevőszék évek óta foglalkozik azzal, hogyan lehet a költségvetést rugalmasan alkalmazkodóvá tenni az évközi változásokhoz, egyúttal betartva az államadósságra vonatkozó szabályt. Ezt jelenleg át kell értékelni szerinte, a súlyos, gazdaságot megrekesztő helyzetben.
Közölte: a mostani válságból csak néhány ágazat tud majd gyorsan talpra állni. Felvetése szerint azokat a költségvetési kiadásokat kell preferálni, amelyek befektetésnek tekinthetőek, ezek között kiemelte a humán erőforrás képzettség hiányosságainak megszüntetését, a foglalkoztatás rugalmasságának javítását. Környezetkímélő technológiát kell bevezetni, az energia- és anyagfelhasználást pedig csökkenteni. A számvevőszék elnöke szerint ősszel, a járvány új szakaszában a kormányzatnak a korlátozások helyett lehetőséget kell teremtenie. Meg kell vizsgálni a célzott adócsökkentések lehetőségét, ami a változásmenedzsmentből következik szerinte, a jelenlegi helyzet indokolja az szja-csökkentést. Egy százalék szja-csökkentésnek 150 milliárd forintos hatása van, 3 százaléknak 500-500 milliárd forint, például két évre elosztva, mondta. A lakosság által felhasználható jövedelmet növelni kell, teljesítményhez kötött források biztosításával.
(MTI)
Az ukrán elnök kijelentette, országa nem fog évtizedekig háborúzni, valamint hangsúlyozta, hogy a helyreállításhoz és a katonák fizetéséhez is komoly forrásokra van szükség.
Czomba Sándor kiemelte, hogy 2010-hez képest több mint duplájára emelkedett a nyugdíjak összege.
Az ipari, kereskedelmi és szolgáltatói szektor bizalmi mutatói hosszú idő után érték el a legmagasabb szintet.
Surányi György a 20 százalékos béremelkedést is rossz dolognak tartja, de szerinte a hazai vállalkozások támogatását és az illetékmentes öröklést is meg kellene végre szüntetni.
A Tisza Párt vagyonadója először az 5 milliárd feletti vagyonokat célozta, aztán már az 1 milliárd felettieket is. Ha így folytatódik, hamarosan azok is fizethetnek, akiknek semmijük sincs, csak hitelük. A történelem jól ismeri az ilyen gazdaságpolitikát. A történet vége mindig ugyanaz lett, a gazdagok elmentek, a középosztály pedig fizetett.
Rengeteg pozitív és elismerő, román nyelvű komment érkezett Orbán Viktor beszéde alá.
„Olyan jól olvassa a játékot, mint egy vak a fényújságot.”
Brüsszel nyomul, Magyar Péter adót emelne – most a nemzeti konzultáción dönthetnek a magyarok.
