Magyarország mutatja az utat a koronavírus elleni küzdelemben

A sikeres védekezés receptjének öt hozzávalója

György László beszélgetőpartnere Sid Moorthy, egy indiai származású, de Európában nevelkedett kommunikációs szakember volt. Első kérdésével rögtön a lényegre tért. Mint fogalmazott: „Magyarországot gyakran emlegetik úgy, mint a koronavírus elleni küzdelem győztesét, akármennyire is furcsa a vírushelyzetben győztesekről beszélni.

Magyarország hogyan tervezi kivédeni a koronavírus gazdaságromboló hatásait?”

Válaszában György László közgazdász-államtitkár felfedte a sikeres védekezés receptjét, amely a gazdaságvédelmi akcióterv nevet kapta, és az alábbi öt alappilléren nyugszik.

1. A jelenlegi munkahelyek megvédése.

2. Annyi új munkahelyet teremteni, amennyit csak lehet, hiszen leépítések a legnagyobb igyekezet ellenére is bekövetkeznek.

3. A stratégiai ágazatok – amelyekben versenyképesek vagyunk – erősítése, mint az élelmiszeripar, gyógyszeripar, orvosi eszközök gyártása. A turizmus támogatása és az infrastrukturális beruházások folytatása.

4. A bajba jutott cégek kisegítése államilag támogatott hitelkonstrukciókkal, pályázatokkal.

5. A magyar családok és nyugdíjasok védelme.

Hozzátette, hogy az egészségügyi szektor kivételes teljesítményt nyújtott az első hullám alatt: sikeresen megvédte az ország lakosságát a járvány terjedésétől. Rámutatott, hogy

Másképp főztük ki, mint mások

„Miben különbözik a magyar recept a többi ország válságkezelésétől?” – hangzott a második kérdés. A gazdaságvédelmi akcióterv abban egyedi, hogy figyel a következetességre, tartja az arányokat, jól célzottan, a ténylegesen bajba jutottakra fókuszál – foglalta össze az államtitkár. Kiemelte, hogy

Ez az Egyesült Államokban meg is valósult és katasztrofális következményekkel járt – a koronavírus elleni küzdelem első három hónapjában 15 százalékpontnyi GDP-nek megfelelő pénzt „égettek el” a védekezésre, amely jelentősen nagyobb a magyar összegnél, arányaiban azonban az Egyesült Államok súlyosabb veszteséggel jön ki a válságból, mint Magyarország. Ráadásul az USA-ban olyan emberek is kaptak a segélyből, akiket anyagilag egyáltalán nem érintett a válság – mutatott rá, hogy itt a támogatások célzottsága nagyon nem volt tökéletes.

Másik fontos szempontnak az államtitkár azt tartja, hogy a költségvetési egyensúly megmaradjon, magyarán adósságok felhalmozása nélkül védjük meg a gazdaságot. Erre negatív példát a 2008-as pénzügyi válság idején láthattunk.

Mint az államtitkár magyarázta: „Ha valaki elveszíti az állását, akkor továbbképzési lehetőségeket biztosítunk számára. Elindítottunk egy nyolchetes online informatikai képzést is, amellyel újra alkalmazhatóvá tettük a munkahelyüket elvesztett emberek egy részét. Segélyeket pedig azoknak adunk, akik elvesztették az állásukat, és törekszünk arra, hogy újra dolgozni tudjanak.”

Meg kell védeni a hazait

A válság nem csak ajtókat zár be, de lehetőségeket is teremt, különösen azok számára, akiknek most pénze van, és ők be is vásárolnak.

– figyelmeztetett. 

Rámutatott, hogy épp a rosszindulatú felvásárlások ellen hozott létre a kormány egy védelmi rendszert, amely keretében megvizsgálják, hogy a hazai cégek miért kerültek eladósorba, és egyáltalán szükséges-e azokon túladni, vagy lehet-e rajtuk segíteni. Ha érdemes őket kihúzni a bajból, akkor kedvezményes hiteleket és egyéb hazai segítséget kapnak. Ebből is látszik, hogy

tehát a magyar családokat támogatja a munkahelyek megvédésével, a bérek emelésével és különféle támogatások nyújtásával – foglalta össze az államtitkár a magyar válságkezelési recept fő céljait.

Borítókép: BrainBar

A videó a BrainBar hivatalos Facebook oldalán elérhető. (Day 2, morning, 2:30:00)