Az idei év bizonyosan nem vonul be a világgazdaság sikertörténeteinek csarnokába, a negatív piaci fejlemények és számszerűsíthető gazdasági veszteségek mellett az innováció lendülete is lassult, mivel a kockázati tőkebefektetők döntéseiket elhalasztották, a bevételtermelő képesség és az ügyfelek megszólíthatósága a kijárási és utazási korlátozások hatására jelentősen csökkent a feltörekvő vállalatok esetében is. A fintech szektorban működő startupok számára gyorsan kialakult a tőkeínség időszaka, hiába növekedett az online pénzügyi szolgáltatások népszerűsége,
a tranzakciók tömegét generáló nemzetközi turizmus lényegében eltűnt, a határon túl munkát vállalók kevesebb pénzt utaltak haza hozzátartozóiknak.
A fintech cégek tehát egyszerre találkoztak az érem mindkét oldalával, ugyan megnövekedett a rájuk irányuló figyelem, a tranzakciószámuk viszont csökkent. A Digitális Jólét Program a járvány gazdasági hatásait kiemelten figyelemmel kísérte, ennek keretében folyamatosan kapcsolatot tartott fintech partnereivel. A COVID-19 által leginkább érintett hónapok során videósorozatban szólította meg a hazai fintech cégeket, azt kérve, hogy mondják el személyes tapasztalataikat a vírus gazdasági hatásairól, illetve saját megküzdési stratégiájukról és a jövőre vonatkozó várakozásaikról. A cégek megszólaló képviselőinek értékelése alapján elmondható, a hazai fintech szektor arra törekedett, hogy a kritikus helyzetből előnyt kovácsolva felhívja a figyelmet a pénzügyi digitalizáció előnyeire. Értékelésük szerint
a távoli azonosítás, az online kapcsolattartás és a felhő technológia előnyös tulajdonságait a koronavírus miatti távolságtartás kidomborította,
ezek a gyors és praktikus megoldások hatékonyabbá tették a vállalati folyamatokat. Ügyféloldalon erős bizonytalanság jellemezte ezt az időszakot. A szolgáltatók döntéshozói is sötétben tapogatóztak, hajlamosak voltak döntéseiket inkább elhalasztani, ennek eredményeként a projektek még néhány hónapig függőben maradhatnak, amit aztán várhatóan felívelés követ majd. A visszaesés leküzdését a gyors szabályozói válaszok – pl. az engedélyezési eljárások során – és a blockchain alapú transzparencia fokozatos bevezetése sikerrel támogathatja. A cégvezetők körében fókuszba került a privacy és a bizalom kérdése, továbbá felerősödött a kockázat-tudatosság is, amely a technológiák biztonságosságán kívül a humán erőforrások elérhetőségét is érinti.