Zenei toplisták és a tőzsde

De miért gondolták, hogy egyáltalán ez lehetséges? Óriási irodalma van már annak, hogy a piaci hangulat számszerűsíthető és nagymértékben befolyásolja a tőzsde árfolyamokat. Például Baker és Wurgler (2007) több gazdasági mutató alapján számszerűsítette a piaci hangulatot, Da és szerzőtársai (2015) pedig a Google keresések alapján hoztak létre olyan indexet, ami a félelem mértékét és a piaci hangulatot tudta számszerűsíteni. 

Ennek köszönhetően jogosan merül fel a kérdés, hogy ha a hangulat ennyire fontos szempont a tőzsdei árfolyamoknál, akkor mi ragadja még meg erősen az emberek érzelmi állapotát? A zene pedig az egyik legegyértelműbb válasz erre, hiszen az általunk hallgatott zene erősen kifejezi, hogy milyen hangulatban vagyunk és milyen érzések vannak bennünk (Greenberg és szerzőtársai, 2016). Talán nem meglepő módon a nagy nemzetközi sportesemények (főleg a foci) is befolyásolja az emberek hangulatát, így a tőzsdei árfolyamokat is (Edmans és szerzőtársai, 2007). Viszont sportesemények ritkán vannak, így nem olyan általánosan használható eszköz, mivel egy-egy nagy mérkőzés, mint a foci VB döntője csak négy évente van és akkor is csak néhány országot érint, így nem tud egy napi vagy akár csak havi szintű általános indexet adni.

A mai világban számtalan online zenehallgatási lehetőség van, ami kifejezetten jó minőségű adatot szolgáltat az elemzésekre. Fernandez-Perez és szerzőtársai (2020) is ezt használták ki, és a világ egyik legnagyobb online zenére szakosodott portálja, a Spotify adatait használták fel. Ezen az oldalon minden napra elérhető a 200 leghallgatottabb zeneszám összes adata, beleértve a zenei számok hangulatát. Ezek alapján kialakítható egy súlyozott napi index, ami azt mutatja, hogy mennyire boldog és vidám vagy éppen szomorú és lehangoló zenék voltak aznap a legnépszerűbbek. Ez az index pedig egyben működhet az amerikai részvénypiac hangulatának mérésére.

Összességében azt találták, hogy

és a hangulat javulása kisebb, míg a hangulat romlása magasabb várható heti hozamot okoz a becsléseik szerint. Ez összhangban van azzal az értelmezéssel, hogy jó hangulatban az emberek hajlamosak magasabb árat is fizetni egy termékért, ami túlárazottsághoz és így alacsonyabb várható hozamokhoz vezet, míg a rossz hangulat túlságosan alacsony árakhoz vezet, és így megnő a várható hozam.
 

Hivatkozások

Baker, M., & Wurgler, J. (2007). Investor sentiment in the stock market. Journal of Economic Perspectives, 21(2), 129-152.

Da, Z., Engelberg, J., & Gao, P. (2015). The sum of all FEARS investor sentiment and asset prices. Review of Financial Studies, 28(1), 1-32.

Edmans, A., Garcia, D., & Norli, Ø. (2007). Sports sentiment and stock returns. Journal of Finance, 62(4), 1967-1998.

Fernandez-Perez, A., Garel, A., & Indriawan, I. (2020). Music sentiment and stock returns. Economics Letters, 109260. Greenberg, D. M., Kosinski, M., Stillwell, D. J., Monteiro, B. L., Levitin, D. J., & Rentfrow, P. J. (2016). The song is you: Preferences for musical attribute dimensions reflect personality. Social Psychological and Personality Science, 7(6), 597-605.

(Fotó: MTI/EPA/Justin Lane)