A koronavírus-járvány robbanásszerű terjedésének kezdete, február óta először emelkedett az euróövezet magánszektorának teljesítménye, bár a gazdaságban meghatározó szerepet játszó szolgáltató szektorban a vártnál kevésbé volt meredek a felívelés az IHS Markit londoni székhelyű pénzügyi-gazdasági adatszolgáltató csoport felmérésének tanúsága szerint.
A szerdán közzétett végleges adatok szerint az euróövezet feldolgozóipari és szolgáltatóipari adatokból képzett, összetett beszerzésimenedzser-indexe (BMI) 54,9 pontra nőtt a júniusi 48,5 pontról. A végleges érték meghaladja az előzetesen megadott és az elemzők által is várt 54,8 pontot, és 2018 júniusa óta nem volt ilyen erős.
A szolgáltatóipar beszerzésimenedzser-indexe 2018 szeptembere óta a legmagasabb szintre, 54,7 pontra emelkedett a júniusi 48,3 pontról. A végleges adat azonban gyengébb az előzetesen közölt és az elemzők által is várt 55,1 pontos értéknél.
A szolgáltatóiparban február, a feldolgozóiparban pedig 2019 eleje óta először emelkedett a növekedést és a csökkenést egymástól elválasztó 50 pontos küszöb fölé a beszerzésimenedzser-index értéke júliusban.
Több mint 18 millió embernél mutatták már ki a koronavírus-fertőzést szerte a világban, de miután a jelek arra utaltak, hogy Európa nagy részén megfékezték a járványt, a kormányok júliusban tovább lazítottak a szigorú intézkedéseken, és még több vállalkozásnak engedélyezték az újranyitást.
Az euróövezet gazdasága 12,1 százalékkal zsugorodott a második negyedévben, de a harmadikban már 8,1 százalékkal bővülhet elemzői várakozások szerint, miután a gazdaság kezd visszazökkeni a normális kerékvágásba.
A két legnagyobb euróövezeti gazdaság közül Németország összetett beszerzésimenedzser-indexe 55,3 pontra, 23 havi csúcsra nőtt a júniusi 47,0 pontról, a végleges adat valamivel kisebb az előzetesen közölt 55,5 pontnál. A szolgáltató ágazat BMI-je 55,6 pontra emelkedett az előző havi 47,3 pontról.
Franciaország összetett beszerzésimenedzser-indexe 57,3 pontra emelkedett a júniusi 51,7 pontról, ami ugyancsak kisebb az előzetesen közölt és az elemzők által is várt 57,6 pontos értéknél. A szolgáltatóipari BMI a júniusi 50,7 pontról 57,3 pontra nőtt, ami szintén kevesebb az előzetesen megadott és az elemzők által is várt 57,8 pontos értéknél.
A tanulmány megállapításait kommentálva Chris Williamson, az IHS Markit vezető közgazdásza rámutatott, hogy a koronavírusos fertőzöttek számának alakulásától függ az, hogy fenntartható-e a gazdaság júliusban kimutatott növekedése. Az igazolt fertőzöttek számának közelmúltbeli emelkedése kockázatot jelent a szolgáltatási szektorra, különösen az utazásokra, a turizmusra és a vendéglátásra.
De még a fertőzöttek számának megugrása nélkül is fenn kell tartani a közösségi távolságtartást szabályozó előírásokat mindaddig, amíg rendelkezésre nem áll a betegség elleni hatásos kezelés, illetve védőoltás. Ez pedig akadályoz számos vállalatot abban, hogy működését visszaállítsa a járvány előttihez hasonló szintre, ami pedig rontja a hosszabb távú gazdasági fellendülés kilátásait – figyelmeztetett Williamson.
(MTI)
A terrorizmust megszokni nem fogjuk – az európai politika felelőssége a béke és a biztonság megteremtése! Nagy Ervin írása.
A zenész őszintén értékelte a kormányfő törekvését a békére, miközben az EU-t komoly kritikával illette.
A miniszterelnök inflációról, a magyar uniós elnökség eredményeiről, a gazdaságról, valamint a fantasztikusnak ígérkező 2025-ös évről is beszélt. Összefoglalónk.
A Politico szerint Farage mozgalma rányomja a bélyegét az ország politikáira.
Orbán Viktor a minap a magyar gazdaság 2025-ös kilátásairól szólva a beruházások felgyorsulását emelte ki, ami a GDP növekedésének új lendületet adhat. A Makronóm Intézet elemzője sorra veszi, hogy mely fejlesztések és ipari beruházások húzhatják fel a gazdasági mutatókat az elkövetkező években.
Az egyházfő azt szeretné, ha minden fronton véget érne a vérontás.
A magyar miniszterelnököt követően most a szlovák kormányfő tárgyal az orosz elnökkel.
