Kimondta a vezető politikus: Új stratégia kell annak érdekében, hogy az USA-EU-Kína háromszögben ne az EU legyen a vesztes
A politikus szerint az EU és Magyarország érdekeivel is ellentétes lenne egy gazdasági hidegháború.
A világ gazdaságai és nagyvállalatai a járványhelyzet nyomán mindinkább keresik annak lehetőségét, hogy csökkentsék külföldi függésüket és az ezzel járó kockázatot. A cél, hogy jobban ellenőrizhessék a gazdasági folyamataikat és ne essenek áldozatul egy újabb válsághelyzetnek. A Kínától való függés csökkentése a Bank of America számításai szerint a következő öt év során 1000 milliárd dollárba kerülhet a cégeknek.
Noha az 1000 milliárd dolláros költség elsőre igen magas árnak tűnhet, a bank elemzői szerint a nemzetközi cégek hosszabb távon valószínűleg nyernének a kínai függés leépítésével – írja az Origo a CNBC nyomán, hozzátéve, hogy „a koronavírus-járvány ráadásul jelentősen felgyorsíthatja a már megindult folyamatot, mivel számos cég most ismerte csak fel igazán, milyen súlyos terhet jelenthet a beszállítói és termelési lánctól való függés egy nehezebb időszakban.”
„A Bank of America (BofA) azonban már a járvány előtt rámutatott, hogy a nagyvállalatok igyekeznek egy sokkal lokálisabb nézőpontra váltani, elmozdulva az erősen globalizált láncoktól. Ennek számos különböző oka van, beleértve a kereskedelmi vitákat, a nemzetbiztonsági kockázatokat, a klímaváltozást, valamint a növekvő automatizációt is” – teszi hozzá a lap.
A bank kutatása szerint az amerikai és európai cégek viselkedésében trendforduló következhet be – a nyugati cégek szembefordulnak korábbi önmagukkal, amikor még az elsődleges cél a termelés Kínába való kiszervezése volt.
A kutatás szerint a járvány hatására a világ iparágainak 80 százaléka szembesült a beszállítói láncok akadozásával, megingásával.
Ezzel megerősítik azt a sokat hangoztatott új trendet, amely keretében
„A BofA globális alapmenedzser kutatásából kiderült, a felmérésben részt vevők 67 százaléka úgy vélte, a beszállítói láncok átszervezése és lokálissá tétele lehet a járvány utáni időszak legfontosabb strukturális átalakulása” – derül ki a cikkből.
A bank számításai szerint a nem kínai piacra irányuló termelési kapacitások átszervezésének 1000 milliárd dolláros költsége jelentős tehertételt jelentene a vállalatoknak a következő években, de hosszabb távon nagyon megérné.
Érdekesség, hogy a koronaválságot megelőzően kevés gazdasági szereplő érvelt az átszervezés mellett, most azonban úgy tűnik, hirtelen új,
(Fotó: MTI/EPA/Tajpeji Állatkert)