A világ gazdaságai és nagyvállalatai a járványhelyzet nyomán mindinkább keresik annak lehetőségét, hogy csökkentsék külföldi függésüket és az ezzel járó kockázatot. A cél, hogy jobban ellenőrizhessék a gazdasági folyamataikat és ne essenek áldozatul egy újabb válsághelyzetnek. A Kínától való függés csökkentése a Bank of America számításai szerint a következő öt év során 1000 milliárd dollárba kerülhet a cégeknek.
Noha az 1000 milliárd dolláros költség elsőre igen magas árnak tűnhet, a bank elemzői szerint a nemzetközi cégek hosszabb távon valószínűleg nyernének a kínai függés leépítésével – írja az Origo a CNBC nyomán, hozzátéve, hogy „a koronavírus-járvány ráadásul jelentősen felgyorsíthatja a már megindult folyamatot, mivel számos cég most ismerte csak fel igazán, milyen súlyos terhet jelenthet a beszállítói és termelési lánctól való függés egy nehezebb időszakban.”
„A Bank of America (BofA) azonban már a járvány előtt rámutatott, hogy a nagyvállalatok igyekeznek egy sokkal lokálisabb nézőpontra váltani, elmozdulva az erősen globalizált láncoktól. Ennek számos különböző oka van, beleértve a kereskedelmi vitákat, a nemzetbiztonsági kockázatokat, a klímaváltozást, valamint a növekvő automatizációt is” – teszi hozzá a lap.
A bank kutatása szerint az amerikai és európai cégek viselkedésében trendforduló következhet be – a nyugati cégek szembefordulnak korábbi önmagukkal, amikor még az elsődleges cél a termelés Kínába való kiszervezése volt.
A kutatás szerint a járvány hatására a világ iparágainak 80 százaléka szembesült a beszállítói láncok akadozásával, megingásával.
Ezzel megerősítik azt a sokat hangoztatott új trendet, amely keretében
„A BofA globális alapmenedzser kutatásából kiderült, a felmérésben részt vevők 67 százaléka úgy vélte, a beszállítói láncok átszervezése és lokálissá tétele lehet a járvány utáni időszak legfontosabb strukturális átalakulása” – derül ki a cikkből.
A bank számításai szerint a nem kínai piacra irányuló termelési kapacitások átszervezésének 1000 milliárd dolláros költsége jelentős tehertételt jelentene a vállalatoknak a következő években, de hosszabb távon nagyon megérné.
Érdekesség, hogy a koronaválságot megelőzően kevés gazdasági szereplő érvelt az átszervezés mellett, most azonban úgy tűnik, hirtelen új,
(Fotó: MTI/EPA/Tajpeji Állatkert)
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
Az orosz elnök az évértékelőjén nem finomkodott: nyíltan megfenyegette azokat, akik az orosz vagyonhoz nyúlnának, és bírósági harcot ígért.
Többen számítanak növekvő megtakarításra jövőre.
A kínai gyártók egyre inkább vezető szerepet töltenek be azokban az ágazatokban, amelyeket a közelmúltig német vállalatok uraltak – és ez mostanra a németeknek is feltűnt.
Idén jóval kevesebbe kerül az ünnepi menü elkészítése, mint tavaly. A kormány meghosszabbította az árrésstopot, és újabb tizennégy élelmiszer-kategóriára terjesztette ki.
A két ázsiai ország kapcsolata hetek alatt olyan mélypontra zuhant, amilyet évtizedek óta nem láttunk. Tokió katonai választ helyezett kilátásba, Peking erre visszahívta a nagykövetét.
Baritz Sarolta Laura közgazdász szerint a profit helyett az emberközpontúságra kell helyezni a hangsúlyt. Mennyire tudják ezt megvalósítani a gazdaság szereplői? Van-e közgazdasági összefüggés a kapcsolatok és a boldogság között?
A legjobban kereső hölgysportolók között továbbra is a teniszezők dominálnak.
Röhögjön a Népszava inkább azokon a kormányfőkön, akik lehazudják a csillagokat is az égről a saját lakosságuk előtt. Horváth K. József írása.
