Jelentősen, a vártnál jóval nagyobb mértékben emelkedett az amerikai feldolgozóiparban a tartós javakra leadott megrendelések értéke júliusban.
Az amerikai kereskedelmi minisztérium statisztikai intézete szerdán azt közölte, hogy júliusban az előző havihoz képest 23,2 milliárd dollárral, 11,2 százalékkal, 230,7 milliárd dollárra nőtt a tartós javakra leadott új megrendelések értéke. Ezzel már a harmadik egymást követő hónapban jegyeztek fel növekedést.
Elemzők lényegesen szerényebb, 4,3 százalékos növekedésre számítottak a júniusi 7,7 százalékos bővülés után.
A tartós javakra júliusban leadott megrendelések értéke 12,1 százalékkal volt kisebb az egy évvel korábbinál.
Hadiipari megrendelések nélkül júliusban 9,9 százalékkal, a közlekedési eszközök nélkül a tartós javakra leadott megrendelések csupán 2,4 százalékkal nőttek. Az átfogó adatot elsősorban az erősítette, hogy a közlekedési eszközök iránti kereslet megugrott, a rendelésállomány 35,6 százalékkal nőtt júniushoz képest.
Az üzleti beruházások fokmérőjének tekintett kategóriában, a repülőgépek nélkül számított polgári célú tőkejavak rendelései 1,9 százalékkal nőttek a júniusi 4,3 százalék bővülést követően.
A koronavírus-járvány miatt az amerikai gazdaság teljesítménye meredeken csökkent a második negyedévben. A hazai össztermék (GDP) szezonális kiigazítással számolva 32,9 százalékos évesített ütemben csökkent április-júniusban, ami a legrosszabb érték a negyedéves GDP-adatok számításának kezdete, 1947 óta. Az első negyedévben 5,0 százalékos csökkenést mértek.
(MTI)
Az Egyesült Államok lakosságának abszolút többsége ellenzi az iráni háborút, a jobboldalon belül is egyre hangosabb a kritikus kisebbség. Nagy kérdés, hogy az elnök ki tud-e jól jönni a konfliktusból.
Kijöttek a legfrissebb adatok.
A Pentagon szerint az újabb csapások esetén már az iráni infrastruktúra és energetikai létesítmények is célponttá válhatnak.
Teljes brüsszeli fordulat és költségvetési konszolidáció lesz a Tisza Párt feladata.
A Frankfurter Allgemeine Zeitung szerint a voksolás tétje a stabilitás és a változás között húzódik – a cikk azonban unalomig ismert narratívákkal dobálózik.
Az amerikai elnök elmondta, nincs szükségük B-tervre.
De mivel hajlandó egyeztetni az igazgatókkal: „spongyát rá”.
Az izraeli külügyminiszter bocsánatot kért a zsidó állam nevében.
