Az aszályos időjárás és a termelési költségek növekedése miatt csökkent az agrár kkv-k hatékonysága, romlottak várakozásaik, a gazdák ugyanakkor továbbra is elkötelezettek a beruházások mellett, derül ki a Budapest Bank Agrárgazdasági index elnevezésű felméréséből.
A bank pénteki közleménye szerint a legutóbbi, május 21. és július 7. közötti országos, reprezentatív kutatásban 400 olyan agrárvállalkozást kérdeztek meg, amelyek árbevétele meghaladja az 50 millió forintot.
A mínusz 100 és plusz 100 pont közötti agrárgazdasági index értéke mínusz 4 pont volt, 10 ponttal alacsonyabb az egy évvel korábbinál. Az index 2015-ös mérése óta a legnagyobb értéket 2019-ben és 2018-ban érte el, plusz 6 pontot.
A felmérés szerint az index visszaesése a termelés hatékonyságát mérő részindex eredményével magyarázható, amely
18 ponttal, mínusz 23 pontra süllyedt. Ez ugyan az elmúlt öt évben a legrosszabb eredmény, azonban ez a részindex eddig is maximum plusz 2 pontra emelkedett.
Ugyanakkor kiemelték, a gazdák a kedvezőtlen körülmények ellenére is elkötelezettek a beruházások mellett, 65 százalékuk valósított meg tavaly valamilyen fejlesztést átlagosan 110 millió forint értékben, ami több mint 10 millió forinttal haladja meg a 2018-ast. A tendencia várhatóan idén sem szakad meg, a gazdák 37 százaléka terveinek megfelelően folytatja a beruházásokat, 22 százalékuk pedig még többet költene korszerűsítésre és a termelés növelésére.
20 százalékuk már igényelte is. Az NHP Hajrá szintén népszerű a gazdák körében, a Budapest Banknál az összes NHP szerződés több mint fele, a július végi adatok szerint csaknem 14 milliárd forintnyi kedvezményes hitel a magyar agráriumban hasznosul. A kifejezetten a mezőgazdasági kisvállalkozások igényeire szabott Agrár Széchenyi Kártya Programban pedig már több mint 1 milliárd forintnyi kamatmentes kölcsön került a szektorba.
A megkérdezett gazdálkodók több mint 90 százaléka szerint a gyors kormányzati intézkedések, például az adminisztrációs terhek csökkentése, a különböző adó-, és közterhek átmeneti elengedése segítségükre volt stabilitásuk megőrzésében, kétharmaduk pedig a munkahelymegtartást támogató, részleges munkabér-átvállalás jelentőségét is kiemelte.
A közleményben Kasziba Levente, a Budapest Bank vállalati üzletágvezetője kifejtette, a kutatás eredményeiből kiderült, hogy a magyar agrárszektor kifejezetten válságállónak bizonyult a koronavírus-járvány alatt is, hiszen az agrárvállalkozók továbbra is fejlődni akarnak, egyre nyitottabbak a modern technológiákra és a jövőben is növelni szeretnék beruházásaikat.
(MTI, fotó: MTI/Sóki Tamás)
Milyen hatással lesz a magyar gazdaság szereplőire a washingtoni csúcs? Miként működik együtt a Kamara a kormányzattal a kis- és középválallkozások érdekeit képviselve? Illetve kiből lehet sikeres üzletember? Többek között erről kérdeztük Nagy Eleket, az MKIK elnökét. Interjúnk.
Elképesztő számokat közöltek.
Sebestyén Géza szerint egyértelmű, hogy mi a magyar gazdaságstratégia szimbóluma.
Raskó György a multik megadóztatása miatt aggódik és csekélynek nevezi a kisvállalkozások által teremett értéket.
A vállalatfelvásárlások értéke 2024-ben elérte a 9 milliárd dollárt, 110 tranzakcióval.
Az október 6-án életbe lépett kedvezményes hitelek révén a cégek régóta halasztott fejlesztéseket és beruházásokat hajthatnak végre.
A kormányfő szerint Európa balra tolódása versenyképességi válsághoz vezetett, míg Magyarország saját mintázatai révén tartja fenn gazdaságát.
A Hogyan tudnék élni nélküled? nemcsak az egymilliós nézőszámot lépte át, de példátlan módon éppen 52. hete van műsoron országszerte a mozikban. 2026-ban előbb a színpadi adaptáció érkezik az Erkelben, majd ugyanazzal a szereplőgárdával az ugyancsak Demjén Ferenc-örökzöldekre épülő mozgóképes folytatás.
