Nem a bérek csökkentésével reagáltak a vállalkozások a járványhelyzetre, de az adatokat óvatosan kell kezelni, mert a létszámváltozás révén az alacsonyabb keresetűek súlya csökken, ami felfelé tolja az átlagot - vélekedtek az MTI-nek nyilatkozó elemzők a KSH legfrissebb bérstatisztikáját kommentálva.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pénteki jelentése szerint májusban a bruttó átlagkereset 398 800 forint volt, 9,4 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban.
Májusban a keresetek emelkedése az év első négy hónapjának átlagát is meghaladta. Az adatot azonban óvatosan kell kezelni, a makroszinten keletkező kép csalóka, figyelmeztet Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője az MTI-nek küldött kommentárjában.
Kifejtette: az adatok a teljes munkaidős munkavállalókra vonatkoznak, akiknek száma szinte minden ágazatban csökkent májusban az előző év azonos időszakához képest.
akiknek átlagkeresete alacsonyabb a más ágazatokra jellemzőnél, így létszámuk mérséklődése az átlagot felfelé húzta, mint ahogy az is, hogy sok ágazatban az alacsonyabb képzettségű és így alacsonyabb bérű munkavállalókat bocsátották el.
A következő hónapok statisztikája érdekes lehet, a gazdaság újraindulásával visszakerülnek a statisztikába az alacsonyabb végzettségű munkavállalók, ami néhány százalékponttal csökkentheti a béremelkedés ütemét. Az év végén a nem rendszeres keresetek (prémiumok) esetleges elmaradása nagyban befolyásolhatja majd az átlagos keresetek alakulását – hívta fel a figyelmet a Századvég szakértője.
Horváth András, a Takarékbank vezető elemzője szerint jogszabályi kötelezettség is a bérek emelése, illetve több ágazatban és a közszférában az idei évre már elfogadott jelentős béremelési megállapodások most már láthatóan többségükben megvalósulnak. Immár a számokból is látszik, hogy elsősorban átmeneti leépítéssel, tartalékállományba helyezéssel reagáltak a cégek a járványhelyzetre és nem az alkalmazásban maradó munkaerő bérének csökkentésével.
Az idei évben a teljes bérdinamikát a munkaerőkínálat növekedése, az új belépők gyengülő alkupozíciója, a bizonyos szektorokban továbbra is meglévő erős kereslet, a jogszabályi kötelezettségekből és megállapodásokból eredő béremelési kötelezettség és a jelentősen forgalomérzékeny szektorokban a kiesés miatt átmenetileg csökkentett bérszintek együttes hatása fogja meghatározni – vázolta a szakértő. A jelenlegi folyamatok alapján így is némileg 8 százalék felett lehet az idei dinamika.
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője kiemelte a májusi bérnövekedés meghaladta az első negyedévben mért átlagot. Továbbra is úgy tűnik, hogy az év eleji bérrendezések és a minimálbéremelés még mindig ellensúlyozza a koronavírus munkaerőpiacra gyakorolt hatását. Az egyes szektorokban zajló folyamatok jelentős eltérést mutatnak az előző hónapokhoz képest. A versenyszférában az idei év legmagasabb béremelkedését, 10 százalékot mért a KSH májusban. A költségvetési szférában január után ismét kétszámjegyű, ezúttal 10,1 százalékos átlagos béremelkedést látni. Itt továbbra is a humán-egészségügyi területen kimutatható közel 17 százalékos bérnövekedés a húzóerő.
Az év második felében a csökkenő foglalkoztatási kedv és a magasabb munkanélküliség az újonnan munkába állók béralku pozícióját gyengíti. Ezért az év második felében a bérnövekedés lemorzsolódására számít az elemző, de
idén így is elérhetőnek tartja a 7-8 százalékos átlagos béremelkedést.
Legfrissebb gazdasági előrejelzésében az EU végrehajtó szerve kijelentette, hogy az iráni konfliktus az egész kontinensen magasabb inflációt fog eredményezni.
Nem véletlen az sem, hogy mely miniszterek kísérték el a miniszterelnököt első külföldi útjára.
Románia a gazdasági összeomlás szélén táncol, ehhez jött az állami vasút megroppanása.
A tilalom magyarok tízezreinek megélhetését, és a gazdaság stabilitását sodorja veszélybe.
Magyarország érdeke a közös valuta bevezetéséhez szükséges feltételek teljesítése – hangsúlyozta a jegybankelnök.
Nézzük akkor a tényeket.
A cél, hogy stabil tulajdonost találjanak a Videoton FC-nek.
Ha egy törvényt direkt Orbán Viktorra szabnak, akkor nevezzék annak, ami valójában: lex Orbán.
