Takarékbank vezető elemző: az idei évre már elfogadott jelentős béremelések többsége megvalósul

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pénteki jelentése szerint májusban a bruttó átlagkereset 398 800 forint volt, 9,4 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban.

Májusban a keresetek emelkedése az év első négy hónapjának átlagát is meghaladta. Az adatot azonban óvatosan kell kezelni, a makroszinten keletkező kép csalóka, figyelmeztet Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője az MTI-nek küldött kommentárjában.

Kifejtette: az adatok a teljes munkaidős munkavállalókra vonatkoznak, akiknek száma szinte minden ágazatban csökkent májusban az előző év azonos időszakához képest.

akiknek átlagkeresete alacsonyabb a más ágazatokra jellemzőnél, így létszámuk mérséklődése az átlagot felfelé húzta, mint ahogy az is, hogy sok ágazatban az alacsonyabb képzettségű és így alacsonyabb bérű munkavállalókat bocsátották el.

A következő hónapok statisztikája érdekes lehet, a gazdaság újraindulásával visszakerülnek a statisztikába az alacsonyabb végzettségű munkavállalók, ami néhány százalékponttal csökkentheti a béremelkedés ütemét. Az év végén a nem rendszeres keresetek (prémiumok) esetleges elmaradása nagyban befolyásolhatja majd az átlagos keresetek alakulását – hívta fel a figyelmet a Századvég szakértője.

Horváth András, a Takarékbank vezető elemzője szerint jogszabályi kötelezettség is a bérek emelése, illetve több ágazatban és a közszférában az idei évre már elfogadott jelentős béremelési megállapodások most már láthatóan többségükben megvalósulnak. Immár a számokból is látszik, hogy elsősorban átmeneti leépítéssel, tartalékállományba helyezéssel reagáltak a cégek a járványhelyzetre és nem az alkalmazásban maradó munkaerő bérének csökkentésével.

Az idei évben a teljes bérdinamikát a munkaerőkínálat növekedése, az új belépők gyengülő alkupozíciója, a bizonyos szektorokban továbbra is meglévő erős kereslet, a jogszabályi kötelezettségekből és megállapodásokból eredő béremelési kötelezettség és a jelentősen forgalomérzékeny szektorokban a kiesés miatt átmenetileg csökkentett bérszintek együttes hatása fogja meghatározni – vázolta a szakértő. A jelenlegi folyamatok alapján így is némileg 8 százalék felett lehet az idei dinamika.

Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője kiemelte a májusi bérnövekedés meghaladta az első negyedévben mért átlagot. Továbbra is úgy tűnik, hogy az év eleji bérrendezések és a minimálbéremelés még mindig ellensúlyozza a koronavírus munkaerőpiacra gyakorolt hatását. Az egyes szektorokban zajló folyamatok jelentős eltérést mutatnak az előző hónapokhoz képest. A versenyszférában az idei év legmagasabb béremelkedését, 10 százalékot mért a KSH májusban. A költségvetési szférában január után ismét kétszámjegyű, ezúttal 10,1 százalékos átlagos béremelkedést látni. Itt továbbra is a humán-egészségügyi területen kimutatható közel 17 százalékos bérnövekedés a húzóerő.

Az év második felében a csökkenő foglalkoztatási kedv és a magasabb munkanélküliség az újonnan munkába állók béralku pozícióját gyengíti. Ezért az év második felében a bérnövekedés lemorzsolódására számít az elemző, de