A következő hónapok statisztikája érdekes lehet, a gazdaság újraindulásával visszakerülnek a statisztikába az alacsonyabb végzettségű munkavállalók, ami néhány százalékponttal csökkentheti a béremelkedés ütemét. Az év végén a nem rendszeres keresetek (prémiumok) esetleges elmaradása nagyban befolyásolhatja majd az átlagos keresetek alakulását – hívta fel a figyelmet a Századvég szakértője.
Horváth András, a Takarékbank vezető elemzője szerint jogszabályi kötelezettség is a bérek emelése, illetve több ágazatban és a közszférában az idei évre már elfogadott jelentős béremelési megállapodások most már láthatóan többségükben megvalósulnak. Immár a számokból is látszik, hogy elsősorban átmeneti leépítéssel, tartalékállományba helyezéssel reagáltak a cégek a járványhelyzetre és nem az alkalmazásban maradó munkaerő bérének csökkentésével.
Az idei évben a teljes bérdinamikát a munkaerőkínálat növekedése, az új belépők gyengülő alkupozíciója, a bizonyos szektorokban továbbra is meglévő erős kereslet, a jogszabályi kötelezettségekből és megállapodásokból eredő béremelési kötelezettség és a jelentősen forgalomérzékeny szektorokban a kiesés miatt átmenetileg csökkentett bérszintek együttes hatása fogja meghatározni – vázolta a szakértő. A jelenlegi folyamatok alapján így is némileg 8 százalék felett lehet az idei dinamika.
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője kiemelte a májusi bérnövekedés meghaladta az első negyedévben mért átlagot. Továbbra is úgy tűnik, hogy az év eleji bérrendezések és a minimálbéremelés még mindig ellensúlyozza a koronavírus munkaerőpiacra gyakorolt hatását. Az egyes szektorokban zajló folyamatok jelentős eltérést mutatnak az előző hónapokhoz képest. A versenyszférában az idei év legmagasabb béremelkedését, 10 százalékot mért a KSH májusban. A költségvetési szférában január után ismét kétszámjegyű, ezúttal 10,1 százalékos átlagos béremelkedést látni. Itt továbbra is a humán-egészségügyi területen kimutatható közel 17 százalékos bérnövekedés a húzóerő.
Az év második felében a csökkenő foglalkoztatási kedv és a magasabb munkanélküliség az újonnan munkába állók béralku pozícióját gyengíti. Ezért az év második felében a bérnövekedés lemorzsolódására számít az elemző, de