Csaba szerint lendületes költségvetési ösztönzést valósít meg a magyar kormány, amely nem vonul ki a gazdaságból és támaszt nyújt a talpraálláshoz. A CEU professzora szerint igaza van a kormánynak abban, hogy „lehetőleg belső átcsoportosítással, nem többletköltekezéssel kell a válság ellen fellépni.” Korábban Csaba még elvesztegetett évtizedről, gazdasági leszakadásról és az Orbán-kormány bukásáról beszélt, ma viszont elismeri, hogy Nyugat-Európában nagyobb lesz a visszaesés, mint Magyarországon.
Nem lesz drámai magyar visszaesés
„Ha az idei 12 hónapot tekintjük alapnak, akkor világos, hogy jelentős visszaesés várható Nyugat-Európában, mindenekelőtt az Egyesült Királyságban, Franciaországban és Németországban.
A közép-európai térségben a visszaesés jóval kisebb lesz.
Nálunk is lesz visszaesés, de nem lesz drámai – látható, hogy az első két negyedév adatai nem olyan rosszak, és a szolgáltató szektor is sokkal hamarabb tér magához, mint ahogy gondolnánk. A Darvas Zsolt kollégám által prognosztizált 10 százalékos visszaesésnek sem látom esélyét: az első negyedévi növekedés mellett ez elképzelhetetlen” – nyilatkozta Csaba László, a CEU professzora a Növekedés.hu portálnak.
„Ami szabad szemmel látható, mivel adatok még annyira nem állnak rendelkezésre, hogy a szolgáltatások – nemcsak az idegenforgalom, hanem például az egészségügy is – lassacskán visszatér a maga pályájára. A gazdasági fellendülést leíró V-alakú görbe, amiról az MNB beszél a derűlátóbb változat, én inkább U-alakú fellendülésre számítanék ebben a térségben – kisebb visszaesésre, és lassabb helyreállásra, ami abból akad, hogy egy sor tevékenységet nem lehet folytatni, mert a válság a kisebbeket, a tőkeszegényeket, a határon lévőket tizedeli meg leginkább.”
Jól élénkít a magyar gazdaságpolitika
„A kormányzat rácáfolva arra, amit mondtak róla, és amit magáról mondott, egy meglehetősen lendületes költségvetési ösztönző programot indított el. Jelenleg a tervezett hiány ötszöröse (8 százalék) állt elő 5 hónap alatt. Ez alátámasztja, hogy a korábban is expanzív költségvetési politika még expanzívabb lett. Ezzel azonban semmi gond nincs, az uniós szabályozás szerint is van tér költségvetési lazításra visszaesés esetén” – tette hozzá.
Csaba nem különösen borúlátó: „az elemzői konszenzussal összhangban 5 százalékos vagy azt valamivel meghaladó visszaesésre számítok, és ennek megfelelően 5 százalékos államháztartási hiányra, és mindenképpen egyszámjegyű, legfeljebb 6-7 százalékos munkanélküliségre.”
Megmaradnak az állások, éledezik a piac, stabil támasz a kormányzat
„Azt, hogy nem bocsátottak el embereket, értékelni kell. Az álláshelyek megtartása mindig is kormányzati prioritás volt, ugyanis aki állásban marad, az keres, és fogyasztani fog. Mindezek hatására mintha éledezne a piac: az építőipar összeroppanása, amitől az ágazat vezetői tartottak, sem következett be. Összefoglalva úgy látom, hogy a kormányzat élénkítő politikát folytat. A kormányzati fogyasztás sem esett vissza, ami szintén fontos, a régi válságoknál ugyanis az állam magán kezdte a takarékoskodást, ma azonban az állami kiadások üteme változatlan, ami szintén egy stabilizáló tényező.”
Csaba nem ért egyet az újabb, átcsoportosításon felüli drasztikusan költekezést szorgalmazó Oblath Gáborral, aki szerint az átcsoportosítás (ha nincs pótlólagos kereslet teremtés) nem élénkíti a gazdaságot. Oblath azon liberális közgazdászok közé tartozik, akik közös levélben követelték már a járvány kezdetén, hogy a magyar kormány költsön sokkal több új forrást a válságkezelésre. Ma már úgy tűnik, jól döntött a magyar gazdaságpolitika, amikor nem a kiköltekezést követelőkre hallgatott (köztük többen, például Bajnai Gordon eladósodásból költött volna a gazdaság élénkítésére, mások, például Surányi György új adókkal terhelték volna meg a bajba jutott magyar vállalkozásokat, és ezt ironikus módon szolidaritási adónak nevezték volna el).
A professzor ugyanis egyetért a magyar kormány álláspontjával, szerinte „lehetőleg belső átcsoportosítással, nem többletköltekezéssel kell a válság ellen fellépni.”
Arról, milyen beavatkozásokkal próbálta volna kezelni a válságot a magyar „közgazdász-válogatott” Király Júliától Surányi Györgyig, itt írtunk bővebben.
Korábban bukásról és lemaradásról írt
„A várt magyar csoda elmaradt, a lemaradást már mindenki érzi az élet összes területén” – nyilatkozta viszont még 2019 elején Csaba, aki máshol úgy fogalmazott, „az azonos ligában játszó országokhoz képest szinte minden mutatóban jelentős a lemaradás, az egy főre jutó jövedelemben éppúgy, mint a versenyképességi mutatókban. Egykori éllovas pozíciónk az előző évtizedben egyértelműen elveszett, a mostani évtized pedig, amelynek a végét tapossuk, egyértelműen elvesztegetett évtized volt. Nemhogy nem zárkózunk fel, de még jobban lemaradtunk”.
Állításai tényszerűen is cáfolhatók, hiszen a magyar gazdasági növekedés messze, tartósan meghaladta az uniós növekedési ütemet az elmúlt években, miközben a pénzügyi mutatók folyamatosan javultak, így lényegében épp a magyar gazdaság legsikeresebb évtizedét nevezte a CEU oktatója elvesztegetett évtizednek.
Úgy tűnik, most a közgazdász is elismerte, hogy a korábbinál is mélyebb,
a koronavírus okozta sokk Magyarországot sokkal kevésbé érinti majd, mint a nyugati országokat.
Ebből az következik, hogy a viszonylag jó közép-európai gazdasági teljesítmény további gazdasági felzárkózáshoz vezethet.
(MTI Fotó: Kovács Tamás)
***
A cikk a Pallas Athéné Domeus Educationis Alapítvány támogatásával valósult meg.
Jelentős élelmiszerár-emelkedést okozhat az az uniós javaslat, amely súlyos vámokkal és adókkal lehetetlenítené el az orosz műtrágya behozatalát. A függőség csökkentése alapvetően nem lenne probléma, ha az EU önellátó lenne, de erre egyelőre nincs remény.
Végképp elrettentenék az oroszokat, akik számtalanszor elmondták, hogy nem támadják meg a NATO-t.
Túlságosan is óvatosak a cégek, nem mernek beruházni, ezért is kellett közbelépnie a kormányzatnak és elindítania több ösztönző programot. Ezeknek pedig már most látszik a hatása .
Öntötte a támogatást az elmúlt másfél évben a lengyel gazdaságba az Európai Unió vezetése, még az elzárt csapokat is megnyitották, hogy a számukra szimpatikus Donald Tusk erőit segítsék. Az eredmény viszont finoman szólva sem sült el jól.
Az új törvény jól vizsgázott: nem került külföldiek kezébe a magyar föld.
A Moody’s ismét megerősítette Magyarország államadósság-besorolását.
A patrióták előre fognak törni, noha erővel próbálják visszatartani őket – mondja Ben Shapiro. A CPAC Hungaryre látogató konzervatív amerikai politikai kommentátorral Orbán Viktorról, az orosz–ukrán háborúról és Donald Trump politikájáról is beszélgettünk.
Mit gondol az európai társadalom az unió teljesítményéről? Szükség van-e a tagországok szerint Ukrajna csatlakozására? Milyen megélhetési kihívásokkal szembesül a lakosság? Íme az Európa Projekt vizsgálat eredményei.
