A rendkívül szigorú járványügyi intézkedéseknek köszönhetően a Matovič-kormánynak sikerült megvédenie a lakosságot a koronavírustól, közben azonban szó szerint kivégezte a szlovák gazdaságot – írja az Új Szó szerzője, Molnár Iván.
„Szlovákia gazdasági teljesítménye az idei év első három hónapjában 5,2 százalékkal esett vissza az előző negyedévhez képest, ugyanolyan mértékben, mint Spanyolországé, és csak hajszálnyira maradt el az Európai Unióban legnagyobb, 5,3 százalékos visszaesést produkáló Olaszországtól és Spanyolországtól. Csehország ezzel szemben alig valamivel több mint 3, a magyar és a lengyel gazdaság pedig nem egész fél százalékkal esett vissza az előző negyedévhez képest. Vagyis, míg ez utóbbiak a legjobb mutatókkal büszkélkedhetnek, Szlovákia a legnagyobb zuhanást produkálókkal van egy csoportban” – írja a lap.
„Az igazi hideg zuhany azonban a szlovák jegybank részéről érkezett, amely szerdán bemutatta legfrissebb előrejelzését arról, mire is számíthatunk idén és jövőre. Szlovákia eszerint idén 10,3 százalékos gazdasági visszaesésre számíthat, a koronavírus-járvány miatti átmeneti leállás és a külföldi kereslet látványos csökkenése miatt” – teszik hozzá, idézve a szlovák jegybank elnökét, Peter Kažimírt, aki szerint
Szlovákia gazdasága épp a szabadesés fázisában tart
és valójában olyan ez, mint egy időutazás, amely során visszatér a szlovák gazdaság 2017-be.
Bár jövőre több mint 8, egy évvel később pedig 4,5 százalékos gazdasági növekedést remél a jegybank, az újrakezdés azonban korántsem lesz olyan gyors és látványos, mint azt korábban feltételezték. „Míg korábban azzal számoltunk, hogy a szlovák gazdaság már jövőre elérheti a mostani válság előtti szintet, a legfrissebb előrejelzések szerint erre leghamarabb 2022-ben kerülhet sor” – idézi az Új Szó Ódor Lajost, a jegybank alelnökét, akivel a szlovák gazdaság kihívásairól a Makronómon is olvasható volt Matus Tibor interjúja.
***
A cikk a Pallas Athéné Domeus Educationis Alapítvány támogatásával valósult meg.
Orbánék patrióta győzelme nagy politikai vereség Friedrich Merz német kancellárnak és Ursula von der Leyennek, az Európai Bizottság elnökének. Véget ért az EU-csúcs. De mi következik ebből a belpolitikára nézve? Itt a Mesterterv évadzáró adása.
Pozsonyban egyre bizonytalanabbnak tűnik a kormánykoalíció helyzete.
Maradjunk annyiban, hogy Viktória Strompová számára mindaddig egyáltalán nem volt fontos a magyar állampolgárság, amíg nem akart a Tisza Párt színeiben országgyűlési képviselőjelölt lenni.
Recesszió, versenyképességi válság, politikai nyomás: a német kormány drasztikus lépésre szánta el magát.
Az orosz elnök az évértékelőjén nem finomkodott: nyíltan megfenyegette azokat, akik az orosz vagyonhoz nyúlnának, és bírósági harcot ígért.
Többen számítanak növekvő megtakarításra jövőre.
Nem lenne most miről beszélnünk, ha az Európai Unió a jogállamiság és alapjogok védelme keretében bátorkodna szavatolni az őshonos kisebbségek önrendelkezési szabadságát.
A Nyugat legsúlyosabb válságát éli 1945 óta, Európa lemaradt, az „erős emberek” kora jön – mondja a partizános évértékelőjében Tölgyessy Péter, aki szerint ebben a korszakban Magyar Péter politikája üres ígérethalmaz, stratégia nélkül, és esélye sincs Orbán Viktor legyőzésére.
