Az előző két negyedév jelentős deficitjével szemben az idén az első negyedévben minimális, 2 millió euró aktívummal zárt a folyó fizetési mérleg – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) honlapján hétfőn megjelent adatokból.
Az ország pénzügyi pozíciójának átfogó jellemzésére a folyó mérleg és a tőkemérleg együttes egyenlegéből számított, úgynevezett fizetési képesség a külfölddel szemben 569 millió euróra nőtt a tavalyi negyedik negyedévi 537 millió euróról, és ezzel jóval meghaladta az egy évvel korábbi 207 millió eurót. A tőkemérlegben a legjelentősebb tétel, 571 millió euró az Európai Uniótól befolyt tőketranzakciókból eredt az idei első negyedévben, messze elmaradva az előző negyedévi 1,544 milliárd eurótól, de jóval a tavaly első negyedévi 327 millió euró felett.
A devizában fennálló nettó adósság a múlt év végéhez képest 532 millió euróval 9,329 milliárd euróra nőtt, ebből az államháztartás és a jegybank 7,374 milliárddal részesedett március végén, ami 125 millió euróval kevesebb az év véginél.
A szolgáltatások külkereskedelme az első negyedévben 1,457 milliárd euró aktívummal zárt, amiből 626 millió euró származott az idegenforgalomból. Az áruforgalmi mérleg hiánya a tavalyi negyedik negyedévi 1,111 milliárd euróról 183 millió euróra esett.
Az elsődleges jövedelmek kivonása 869 millió euróra csökkent az előző negyedévi 1,208 milliárd euróról, ezen belül közvetlen működőtőke befektetések alapján eszközölt profitrepatriálás 1,709 milliárd eurót tett ki az előző negyedévi 2,338 milliárd, és az egy évvel korábbi 2,029 milliárd euro után.
(MTI)
***
A cikk a Pallas Athéné Domeus Educationis Alapítvány támogatásával valósult meg.
Kedden összeül a jegybank monetáris tanácsa, hogy meghozza az első döntését az alapkamatról a választások óta. Bár a forint erőssége miatt akár lazítás is jöhetne, a Mandinernek nyilatkozó szakértők most még nem várnak kamatvágást, hiába Magyar Péter választási győzelme.
Kijött a részletes elszámolás is.
Ahogy csökken az EU súlya a világgazdaságban, úgy foszlanak szét a nagyívű tervek.
Elemzők szerint a Tisza által tervezett az intézkedéscsomag évente akár 800 és 1000 milliárd forint közötti bevételkiesést is okozhat.
Az ukrajnai háború ötödik évében szűkülnek az orosz szabadság utolsó, digitális terei, miközben az olajalapú gazdaságnak pillanatnyi lélegzetvételre ad lehetőséget az iráni konfliktus. Az orosz társadalomnak nincs sok tere a vélemény- nyilvánításra, nő a kivándorlás és a csendes ellenállás.
Reméik, hogy a 90 milliárd eurós hitel és az azzal járó beruházás javíthat ezen.
A krími támadás komoly károkat okozott az orosz haditengerészeti és a légvédelmi infrastruktúrában.
Ráadásul az uniós mentelmi jogot kikérni sokkal bonyolultabb eljárás.
