Az üzleti bizalmi index emelkedésének köszönhetően júniusban az előző havinál nagyobb mértékben nőtt a GKI konjunktúraindexe, 7,6 ponttal mínusz 20,5 pontra, a mutató azonban így is csak 44 százalékát dolgozta le két hónap alatt az áprilisi zuhanásának, közölte a GKI Gazdaságkutató Zrt..
A GKI által, az unió támogatásával végzett felmérés szerint májusban a fogyasztói, júniusban az üzleti bizalmi index emelkedett nagyobb mértékben. Ez elsősorban annak a következménye, hogy az ipari várakozások májusban még folytatódó romlása júniusban emelkedésre váltott.
Júniusban májushoz képest a fogyasztói bizalmi index 5,7 ponttal mínusz 32,8 pontra erősödött, az üzleti bizalmi index pedig 8,3 ponttal mínusz 16,2 pontra nőtt.
Az üzleti szférán belül
jelenleg ez a legpesszimistább ágazat. Az elmúlt időszaki és a várható termelés megítélése javult, ugyanakkor a teljes rendelésállományról és a készletekről alkotott vélemény tovább romlott. Az exportrendelések mértékét azonban valamivel jobbnak látták a válaszadók.
Az építőipari bizalmi index májusban és júniusban több mint a felét ledolgozta áprilisi zuhanásának. Az előző háromhavi termeléssel és a rendelésállománnyal kapcsolatos elégedettség is érezhetően javult.
Bár az eladási pozíció megítélése tovább romlott, a rendelések várható alakulását már az áprilisinál jobbnak érezték a válaszolók.
A szolgáltató cégek múltról és jövőről alkotott véleménye is javult, míg áprilisban ez volt a legpesszimistább, júniusban a legoptimistább ágazat – közölte a GKI.
Az üzleti szféra foglalkoztatási hajlandósága május után júniusban is jelentősen javult, de összességében – ezen belül az iparban és az építőiparban – még a csökkentésre számítók vannak érezhető többségben. Májusban és júniusban érdemben enyhült a lakosság munkanélküliségtől való félelme, de az áprilisi romlásnak összesen is csupán egyharmadát sikerült korrigálni, és továbbra is messze ez a fogyasztók által legnegatívabbnak érzett tényező.
Az áremelési törekvés a kereskedelem kivételével minden ágazatban kissé erősödött, miként a fogyasztók inflációs várakozása is.
A magyar gazdaság jövőjének megítélése május után júniusban is látványosan javult, s megközelítette a járvány előtti, februári értékét. A legnegatívabb véleménye az építőipari, a legpozitívabb a kereskedelmi és szolgáltató cégeknek volt. Sokat javult a fogyasztók véleménye is.
A GKI fogyasztói bizalmi index áprilisi zuhanása után májusban jelentősen, majd júniusban kisebb ütemben emelkedett, és ezzel e két hónap alatt az üzleti szférához hasonlóan csaknem a felét ledolgozta áprilisi zuhanásának.
bár azt az emberek továbbra is romlónak értékelték. Áprilisban a sokkhatás legkevésbé a fogyasztók saját jövőbeli megtakarítási képességéről alkotott véleményét érintette; májusban pedig e mutató szinte a teljes előző havi csökkenést ledolgozta, júniusban nem változott.
(MTI)
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter szerint a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér utasforgalma 2024-ben várhatóan eléri a 18 millió főt, ami Európában a leggyorsabb növekedésnek számít a szektorban.
A vendégek száma 15,1, a vendégéjszakáké 8,5 százalékkal növekedett éves alapon októberben. Az ágazatot a külföldi turisták húzták, de nőtt a belföldi forgalom is. Ezek az adatok a jövőre vonatkozóan is bizakodásra adnak okot.
„A kormány célja világos, a gazdasági semlegességnek köszönhetően jövőre 3 és 6 % között lesz a gazdasági növekedés Magyarországon” – tette hozzá Bánki Erik.
Molnár Dániel, a Makronóm Intézet senior makrogazdasági elemzője szerint a kulcskérdés leginkább az lesz, hogy mennyire mernek majd a vállalatok bért emelni, vagy inkább óvatosabbak lesznek-e az év eleji bértárgyalások során. Ez a gazdasági kilátásoktól függ. A legtöbb vállalat rendszerint a március–áprilisi időszakban emeli a béreket. Ha akkor a kilátások pozitívak lesznek, akkor a nemzetgazdasági bérnövekedés is ismét közelítheti a két számjegyű szinteket.
Az ukránok dollármilliárdokat költöttek valamire, ami nem fegyver – elsősorban Németország örülhet.
„Mert a GDP ugyan fontos dolgokat mér, de azt, ami az emberi élet, a jólét és a fenntarthatóság szempontjából releváns, azt nem” – mondta.
Ukrajna egyelőre tagadja a terület elvesztését.
Egy alföldi férfi több mint 200 órán át videózta az égboltot, pazar videó született.
