Nagyot nőtt a lakossági hitelezés, de ez most nem jelent olyan sérülékenységet, mint 2008 előtt
2020. május 20. 13:54
Erősíteni kell a lakosság pénzügyi tudatosságát, erre a következtetésre jutott a lakosság pénzügyi sérülékenységét vizsgáló elemzésében az Állami Számvevőszék (ÁSZ).
2020. május 20. 13:54
9 p
0
0
1
Mentés
A számvevőszék hírportálján szerdán megjelent ismertető szerint az ÁSZ elemzői megállapították, hogy a lakossági hitelezés 2017-től megkezdődött dinamikus növekedése nem járt együtt a lakosság pénzügyi sérülékenységének olyan mértékű növekedésével, mint ami a 2008-ban kirobbant válságot megelőző évek lakossági eladósodását jellemezte, ugyanakkor továbbra is vannak kockázatok.
Mint írják, napjainkban az új hiteleken belül egyre nagyobb arányt képviselnek a személyi hitelek, amelyeknél nagy a visszafizetés kockázata, különösen az alacsony jövedelemmel rendelkezők esetében.
A koronavírus-járvány következtében kialakult krízis rendkívül élesen rámutatott, hogy a hitelfelvétel mindig növeli egy háztartás pénzügyi sérülékenységét, hiszen ismét kormányzati intézkedésre volt szükség ahhoz, hogy sok ezer háztartás fizetésképtelenné válását el lehessen kerülni, hívják fel a figyelmet az ÁSZ elemzői.
A most nyilvánosságra hozott elemzésében az ÁSZ szakemberei azt vizsgálták, miként alakult a lakosság (a háztartások) pénzügyi sérülékenysége a 2007 és 2019 közötti időszakban. A 2008-ban kirobbant pénzügyi válságot megelőző években a magyar lakosság egyre inkább devizaalapú kölcsönökben adósodott el, ami számos kockázatot rejtett magában. A 2008-2009-es válság felszínre is hozta a lakosság eladósodása miatti sérülékenységet.
A 2010-től hozott gazdaságpolitikai, adópolitikai és megtakarítást ösztönző intézkedéseknek köszönhetően a lakosság megtakarításai 2012-től 2015 végéig nominálisan évente átlagosan 13,1 százalékkal nőttek és ezzel egyidejűleg csökkent a hitelfelvételek száma is. 2016-tól, a hitelezés újbóli fellendülésével visszafogottabb lett a megtakarítási hajlandóság,
de 2016-2018 között a nettó pénzügyi vagyon éves növekedése még így is 10 százalék felett volt.
A háztartások pénzügyi eszközeinek értéke 2007-2019 között több mint kétszeresére emelkedett, mutatnak rá az ÁSZ elemzői.
A 2017 óta ismét dinamikusan növekvő lakossági hitelállomány hátterében elsősorban a hitelfelvételt ösztönző kormányzati intézkedések (többek közt a babaváró hitel bevezetése), valamint a, lakosság növekvő fogyasztási igénye következtében megemelkedett fogyasztási hitelek iránti kereslet áll. A hitelezés bővülésének kockázatai azonban jóval alacsonyabbak voltak, mint a 2005-2008 között felfutó lakossági hitelezésé. Ennek hátterében az áll, hogy a kormányzat és a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a kockázatokat és sérülékenységet mérséklő több intézkedést léptetett életbe. Egyebek közt kötelezővé vált a hitelképesség-vizsgálat, a devizahiteleket gyakorlatilag kivezették, illetve meghatározták a körültekintő lakossági hitelezés feltételeinek a szabályait. 2015-től pedig a lakossági ügyfelek túlzott eladósodottságának megakadályozása érdekében sor került a jövedelemarányos törlesztőrészlet-mutató bevezetésére is.
A lakosság pénzügyi tudatosságának növelése érdekében az MNB már 2007 végén önálló pénzügyikultúra-projekt létrehozásáról döntött, illetve az Állami Számvevőszék is aktív szerepet vállalt a lakosság pénzügyi tudatosságának fejlesztésében, írják a közleményben.
Részben ezen intézkedések hatására, részben a javuló makrogazdasági környezetnek köszönhetően a hitelezésben jelentős változások következtek be, emelték ki az ÁSZ elemzői. A bővülő hitelállomány szinte teljes egészében forintban denominált, így az árfolyamkockázat gyakorlatilag megszűnt. A jövedelemarányos törlesztőrészlet és a hitelfedezeti arányok kötelező meghatározásának köszönhetően nemcsak a hitelek visszafizetési kockázata csökkent, hanem ténylegesen is mérséklődött az összes hitelen belül a nem teljesítő hitelek aránya, ami 2019-ben az elemzett időszak legalacsonyabb értékére süllyedt.
Ezzel együtt az ÁSZ elemzői több kockázatot is azonosítottak. Egyrészt az új hiteleken belül egyre nagyobb arányúak a személyi hitelek, amelyeknek visszafizetési kockázata (különösen alacsony jövedelem esetén) nagy. Másrészt magas a fogyasztási hiteleken belül a változó kamatozású hitelek aránya, ezeknél a hiteltermékeknél pedig jelentős a kamatkockázat.
Az ÁSZ elemzői arra a következtetésre jutottak, hogy a lakosság túlzott eladósodottságának elkerülése végett bevezetett intézkedések alkalmasak voltak annak elérésére, hogy a lakosság pénzügyi sérülékenysége a bővülő hitelezés ellenére se növekedjen lényegesen. Ugyanakkor a koronavírus-járvány következményei rámutattak arra, hogy a hitelfelvétel mindig együtt jár a sérülékenység növekedésével. Idén márciusban a kormánynak a hiteladósokat támogató intézkedéscsomagot kellett bevezetnie. Egy világméretű járvány kockázatát az egyes emberek pénzügyi döntéseibe nem lehet beépíteni, a nagymértékű eladósodás kockázatait azonban mindig szem előtt kell tartani. Ennek érdekében pedig elsősorban a lakosság pénzügyi tudatosságát kell erősíteni, fejleszteni, világítanak rá az ÁSZ elemzői.
(MTI)
***
A cikk a Pallas Athéné Domeus Educationis Alapítvány támogatásával valósult meg.
Óriási lehetőséget kapnak az államilag támogatott, fix 3 százalékos kamatozású Otthon Start-programban azok, akik saját lakást szeretnének, és azok is örülhetnek, akik inkább bérelnék otthonukat. A támogatott kölcsön az egész ingatlanpiacot megmozgatja, gyakorlatilag mindenki jól jár vele.
Elképesztő összegeket költött és költ jelenleg is az Európai Unió. Az uniós pénzek hétköznapi szemmel nézve teljesen felesleges, vagy épp megmagyarázhatatlan területekre folynak el világszerte a nyilvánosságra hozott NGO-lista alapján. A Mandiner sorozatban mutatja be a furcsa támogatásokat.