Kína 6 százalék körüli gazdasági növekedést tűzhetett volna ki az idén célként, ha nem üti fel a fejét az országban az új koronavírus-járvány, vélekedett Hszi Csin-ping kínai elnök a kínai sajtó beszámolója szerint.
A kínai elnök pénteken, egy, a kínai parlamenti ülésszak keretében megtartott megbeszélésen említette a 6 százalékos célt, de aláhúzta: egy merev cél kijelölésével a hangsúly arra helyeződött volna, hogy annak elérése érdekében jelentős élénkítő intézkedéseket alkalmazzanak, ám ez nem lett volna összhangban az ország gazdasági és társadalmi fejlődésével.
A kínai vezetés hagyományosan az éves parlamenti ülésszakon határozza meg a GDP-re vonatkozó, adott évi célszámokat, ám az idei évben a járvány következtében ez elmaradt. Li Ko-csiang kínai miniszterelnök pénteken éves jelentésében a döntést a világjárvány nyomán a gazdaságban és kereskedelemben kialakult bizonytalansággal indokolta, hangsúlyozva: a pandémia még nem ért véget,
Kína számára pedig hatalmas feladat a fejlődés előmozdítása,
miután Peking az emberek életének védelmét jelölte ki elsődleges feladatként a vírus felbukkanását követően.
A kormányzat különféle fiskális intézkedésekkel igyekszik megsegíteni a járvány nyomán bajba került kínai gazdaságot, miközben láthatóan továbbra is igyekszik elkerülni a túlzott hitelkibocsátást. A járvány nyomán az első negyedévben a kínai GDP 6,8 százalékkal esett vissza, először zsugorodva az óta, hogy 1992-ben elkezdték közzétenni a hivatalos negyedéves GDP adatokat. A múlt év utolsó negyedévét tekintve még 6,0 százalékos növekedésről számoltak be.
(MTI)
***
A cikk a Pallas Athéné Domeus Educationis Alapítvány támogatásával valósult meg.
Kína új irányvonalat hirdetett: 2025-től radikálisabb élénkítő lépésekkel kívánja támogatni a növekedést. Bár a bejelentések rövid távon optimizmust hoztak a tőzsdékre, a szakértők óvatosságra intenek: a szavak mögötti valódi tettek és azok hatékonysága még mindig kérdéses marad.
A magyar gazdák ellenzik a brüsszeli javaslatot.
„Történelmi eredményt ért el az ország” – mondta a pénzügyminiszter.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter szerint a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér utasforgalma 2024-ben várhatóan eléri a 18 millió főt, ami Európában a leggyorsabb növekedésnek számít a szektorban.
Oroszországnak a szemmel látható nemzetközi kudarcai után valahol muszáj teljesítenie.
A tavalyi összesítést magasan az Egyesült Államok vezeti, amely 3,2 ezermilliárd dollárért vásárolt magának termékeket szerte a világból. Érdemes lesz figyelni, hogy a beígért Trump-vámok után miként alakul majd a tabella.
Miközben a kormányok óvatosságra intenek, Európa-szerte egyre többen vetik fel, hogy itt az ideje az Aszad-rezsim elől elmenekült szíriaiaknak visszatérni az országukba.
Félreértés ne essék nem bosszút várok, hanem példás büntetést. Üzenetet!
