Jó döntésnek nevezték a fizetési moratórium bevezetését a banki vezérigazgatók kedden a Portfólió online hitelezési konferencián, és abban is egyetértettek, hogy az ezzel kapcsolatos kihívások később jelentkezhetnek.
A bankvezéri panelbeszélgetésen a Budapest Bank, az MKB Bank, az OTP Jelzálogbank, Raiffeisen Bank és a Takarékbank vezetői abban is megegyeztek, hogy a járványhelyzetbe a magyar bankrendszer erős tőkemegfeleléssel érkezett.
A vezetők kiemelték, hogy a pénzintézetek rendkívül gyorsan átálltak a digitális működésre, a fiókokban a forgalom ugyan visszaesett, de ezzel párhuzamosan
duplázódott az internetes banki felületek leterheltsége.
A Takarékbank adatai szerint például a teljesítményük így is 100 százalékos, a Budapest Banknál a dolgozók kétharmada dolgozik otthonról. A Raiffeisen banknál három hét alatt teljesen átálltak a digitális működésre.
Becsei András, a Magyar Bankszövetség elnöke, az OTP Jelzálogbank vezérigazgatója közölte: a bankszövetség becslése szerint
a moratórium 50 milliárd forintos kamatveszteséget jelent a bankoknak.
A járványügyi különadót fontos intézkedésnek nevezte, az alaphoz hozzá tud járulni a bankszektor. Ez a bankok társadalmi megítélésén is kedvezően változtat, a bankok tőkemegfelelése pedig erős, fejtette ki. A különadó visszaigényelhetősége pedig hosszú távon nem növeli meg a bankok költségszintjét, így nem terhelik azt az ügyfelekre.
A lakossági és vállalati terület a moratórium szempontjából kissé eltérően alakul a bankoknál, akik a jegybanki alelnök által is említett hitelezési veszteségtől tartanak leginkább. Az esetleges likviditási problémák felmérését elkezdték, elsősorban vállalati oldalon.
Balog Ádám, az MKB elnök-vezérigazgatója szerint a járványügyi különadónál a jegybanknak és az államnak kell látni, hogy szektor szinten a tőkerontás okoz-e a hitelezési képességben csökkenést. Amennyiben okoz, úgy azt kompenzálni kell, ami szerinte a gazdaságpolitika felelőssége.
Zolnai György, a Raiffeisen Bank vezérigazgatója azt mondta:
a magyarországi 9 hónapos, automatikus moratórium hatása sokkal pozitívabb az ügyfeleknél, mint például külföldön,
ahol az ügyfél kezdeményezheti általában három hónapra a moratóriumot. Ezért a megnövekedett várakozási idő miatt bankellenes hangulat alakult ki. A lépést sikeresnek értékelni szerinte még korai, a nemfizetők aránya még kérdéses lesz, mondta.
Vida József, a Takarékbank Zrt. elnök-vezérigazgatója szerint a moratóriummal kapcsolatos kihívás 2020 végén, 2021 első negyedévében jelentkezik a bankoknál, amikor március 31-én lekérik a tartozások és nemfizető hiteleik arányát a rendszereikből. Kérdésnek nevezte, hogy mennyire húzódik el a pandémiás helyzet.
Csáki Béla, a Budapest Bank üzleti vezérigazgató-helyettese szerint is helyes lépés volt a moratórium, a meglepetést a gyorsasága jelentette. Azt mondta, hogy
aki teheti, fizesse a hiteleit.
Azt az ügyfelet, aki leszokik róla, hogy fizesse a hiteleit, később nehéz visszaszoktatni a hitelfizetésre, jegyezte meg.
Hitelkihelyezésben Becsei András szerint a számokból még nem látszik visszaesés, júniusban lesznek tisztított számok. Optimista várakozások szerint, ha idén újraindul a gazdaság, akkor 2022-re visszaállhat a hitelezési dinamika. Azonban ha a reálgazdasági folyamatok jobban sérülnek, akkor addigra sem, mondta. Nincs olyan iparág a bankszövetség elnöke szerint, ami 2020 áprilisban nem tekinti át a költségstruktúráját, a bankszektornak is át kell tekintenie.
(MTI)
***
A cikk a Pallas Athéné Domeus Educationis Alapítvány támogatásával valósult meg.
Grönland hatalmas ritkaföldfémkészletei elvben enyhíthetnék Európa – így Magyarország – nyersanyagfüggését, ám a kitermelés legkorábban 2035 körül indulhat érdemben. Ez azt jelenti, hogy az EU akkumulátoripara a következő évtizedben továbbra is szinte teljesen Kínára kell támaszkodjon.
„2010 óta Magyarország gazdasága az egyik legnagyobb felzárkózási pályát futotta be egész Európában” – szögezte le Sebestyén Géza.
A város közgyűlése elfogadta, hogy az új tulajdonosok hitelt vegyenek fel a klub működtetése érdekében.
„Ez az ellenzék politikai támadása a KSH ellen” – mutatott rá Szalai Piroska.
„Búzatáblák helyett rakéták, ez a terv lényege” – jelentette ki Dömötör Csaba, a Fidesz EP-képviselője annak kapcsán, hogy a Tisza-féle Néppárt beállt Von der Leyen költségvetési tervei mögé.
„Be kell fejezni az európai emberek pénzének Ukrajnába küldését!” – jelentette ki a magyar külügyminiszter.
Hatalmas meglepetés.
A korábbi miniszterelnök-helyettes is benne volt az energetikai rendszer szétlopásában.
