Csaknem négymillióan dolgoznak rövidített munkaidőben Németországban a koronavírus-járvány miatt egy kedden ismertetett felmérés szerint.
A szakszervezetek országos szövetségéhez (DGB) közel álló Hans Böckler alapítvány gazdaság-, és társadalomtudományi kutatóintézetének (WSI) kutatásában megkérdezett 7600 alkalmazott 14 százalékát állították át rövidített munkaidőre, ami az intézet számítása szerint azt jelenti, hogy országszerte négymillióan dolgoznak a kieső bér egy részének állami támogatású pótlására épített foglalkoztatási formában.
Az alacsony keresetűek nagyobb arányban kerülnek ilyen helyzetbe, mint a magas fizetésűek, és nagyobb arányban dolgoznak olyan cégnél, amely nem egészíti ki az állami bértámogatást. A koronavírus-járvány így tovább növeli a társadalmi egyenlőtlenséget, értékelte a felmérés eredményét Reiner Hoffmann, a DGB elnöke.
A rövidített munkaidőben az országos munkaügyi ügynökség (BA) kifizeti a bér kevesebb munka miatt kieső részének 60 százalékát, a gyermeket nevelő dolgozóknál 67 százalékát, amit számos munkaadó még kiegészít.
A DGB szerint a válság miatt átmenetileg, a május-júliusi időszakra 60-ról 80 százalékra kellene emelni a BA forrásaiból fedezett támogatás arányát. A kormánypártok között nincs egyetértés, a szociáldemokraták (SPD) támogatják, a jobbközép CDU/CSU pártszövetség elutasítja a szakszervezeti követelést. Az ügyről a koalíciós egyeztető tanács szerdai ülésén tárgyalnak.
A rövidített munkaidő intézményét a 2008-ban elmélyült pénzügyi világválság idején alkalmazták először tömegesen. Előnye, hogy a dolgozók nem veszítik el az állásukat, és a munkaadónak nem kell toboroznia és betanítania új embereket, amikor véget ér a válság és ismét több a munka. Hátránya, hogy igen sokba kerül az adófizetőknek.
A szövetségi kormány március közepén, első válságkezelő intézkedésként kiterjesztette az intézményt. A koronavírus-járvány miatt bajba került cégek az eddigi 30 százalék helyett már akkor bevezethetik a rövidített munkaidőt, ha dolgozóik 10 százalékánál kell csökkenteni a munkaidőt. További könnyítés, hogy az alkalmazottak mellett a munkaerő-kölcsönzés révén foglalkoztatott munkatársak esetében is igényelhető a támogatás. Bevezették azt is, hogy a vállalatok visszaigényelhetik a nem ledolgozott, de mégis kifizetett munkaórák után járó bérre rakodó társadalombiztosítási járulékokat.
(MTI)
Pénteken, március 6-án tüntetést szervez a Nemzeti Ellenállás Mozgalom Ukrajna budapesti nagykövetsége elé, ahol Szijjártó Péter is felszólal. Mi hangzik el a demonstráción, és milyen üzeneteket küldenek a felszólalók a kialakult helyzetben? Kövesse velünk ÉLŐBEN az eseményeket.
Újra támad a madárinfluenza – drasztikus lépésekre kényszerültek a hatóságok.
Vigyáznunk kell magunkra a következő hetekben.
Vannak vírusok, amelyek milliókat fertőznek meg, mégis viszonylag kevés áldozatot szednek, és vannak olyanok is, amelyek ritkán csapnak le, de ha igen, az esetek jelentős részében végzetesek. Egy friss rangsor a halálozási arány alapján állította sorba a világ tíz legveszélyesebb vírusát.
Újra terjed az Aujeszky-betegség.
A botrányairól híres rendezőnő ismét megpróbálja kiakasztani a nézőket.
A fertőzésben egy beteg már életét vesztette.
Sokan az utolsó pillanatokban is gyűjtötték az ajánlásokat, hogy meglegyen az induláshoz szükséges 500 aláírás.
Elsőként a Liverpool jutott be a legjobb nyolc közé az FA-kupában.
