Tévhit, hogy Magyarországon egekbe nőtt az államadósság – mutatjuk!

Közép-Kelet-Európában egyedül nálunk volt alacsonyabb a GDP-arányos államadósság 2024 végén, mint az 2010 elején.

A magyar gazdaságpolitika jellemzően hosszú távon gondolkozik.
„Egyáltalán nem biztos, hogy a kormány elkésett az intézkedésekkel, és az sem biztos, hogy jelenleg helyes megoldás irdatlan mennyiségű pénzeket ráönteni a gazdaságra, ahogy teszi például Lengyelország, ahol a GDP 9 százalékára rúgó csomagot fogadtak el – mondja a hvg.hu-nak Virovácz Péter, az ING vezető közgazdásza. Egyrészt nem biztos, hogy a pluszpénz egyáltalán segít a kényszerűen leállított gazdaság szereplőinek: például a feltételek nélkül a lakosságnak kiutalt összegek (amivel próbálkoznak több országban) ideiglenesen megdobhatják a keresletet, de rövid távon se elegendőek ahhoz, hogy a vállalkozások talpon tudjanak maradni, a munkavállalók pedig ne veszítsék el a munkahelyüket.
Másrészt
a mentőcsomagok ára az államadósságot növeli, ami pár év múlva komoly adósságválságot okozhat,
különösen a járvány által erősen sújtott, és magas államadósságról induló déli uniós tagállamokban. A magyar gazdaságpolitika jellemzően hosszú távon gondolkozik, és
a GDP közel 70 százalékán álló államadósság mellett a kormány valószínűleg nem akar elszállni.
A gazdaságélénkítési csomag ezért várhatóan megfontolt, célzott lépésekből fog állni – véli Virovácz Péter. Majd csak évek múlva fog kiderülni, hogy melyik válságkezelési módszer volt hatékonyabb.”
***
A cikk a Pallas Athéné Domeus Educationis Alapítvány támogatásával valósult meg.