Gazdaságpolitikai bravúrral vált önellátóvá Magyarország fertőtlenítőszerből

Nemzetgazdasági összefogás

Hat hazai nagyvállalat összefogásának köszönhetően a következő három hónapra minden eddiginél közelebb vagyunk ahhoz, hogy megoldódjon Magyarországon a kórházak és egészségügyi intézmények, rendvédelmi szervek és a lakosság fertőtlenítőszer igényének kielégítése – ez derült ki az Innovációs és Technológiai Minisztérium online sajtótájékoztatóján a múlt héten.

A bőr, felület és eszköz-fertőtlenítőszerek az első olyan termékcsoport, ahol

Így sikerült elérni, hogy az alkoholtól, mint alapanyagtól a csomagolásig és a kupakig minden köztes terméket Magyarországon állítsanak elő.

Mint a Makronóm megtudta, az ITM továbbra is azon dolgozik, hogy a piaci szerveződés és összefogás a jövőben több más hasonló termék esetében is létrejöjjön a gyártók között a kormányzat támogatásával, hiszen a külföldi kitettség csökkentésével biztosítható leginkább a magyar emberek védelme. Különösen fontos ez olyan időkben, mint a jelenlegi, amikor szinte minden ország leállította a maszkok, egészségügyi eszközök, vagy egyes gyógyszerek és alapanyagok exportját.

Minden láncszem a helyére került

Az elmúlt hetekben példaértékű összefogás alakult ki, hiszen belföldön megoldottá vált a fertőtlenítőszerekhez használt alapanyagok (az etanol és a bioetanol) előállítása és a fertőtlenítőszerek gyártása egyaránt.

A kormányzat a következő lépésben már azon dolgozik, hogy ez minél több, a lakosság egészségét és biztonságát szolgáló termék, például maszkok esetén is megvalósuljon, hiszen például Kína és Ázsia az elmúlt évtizedekben jelentős részben magához ragadta az alapanyagok előállítását.

Mint az ITM közleményéből kiderül, az etanol- és bioetanolgyártók mind a négyen átzsilipelték termelésüket és megállapodtak a szállítást illetően. A minisztérium kiemelte, hogy köszönet illeti a Győri Szeszgyár, a Hungrana, a Kall Ingredients és a Viresol, illetve a PannoniaBio vezetését.

A megnevezett cégek ugyanis vállalták, hogy egyenlően viselve a terheket,

heti 4-4 kamion, összesen mintegy 340 tonna alapanyagot

bocsátanak a MOL és a Florin (mint a két fertőtlenítőt gyártó „zászlóshajó”) rendelkezésére a fertőtlenítőszergyártáshoz. 

„Külön köszönet illeti a Győri Szeszgyár, a Hungrana és a Viresollal közösen a Kall Ingredients vállalatokat azért, hogy meglévő, akár exportra szánt megrendelés-állományuk ellenére is vállalták az együttműködést” – írta az ITM, hiszen ezek a hazai vállalatok adott esetben külföldi megrendeléseik kárára is előtérbe helyezték a nemzetgazdasági érdeket.

A nagy hagyományokkal rendelkező, a legmagasabb, gyógyszerészeti minőségben is szállító cégek mellett ráadásul a PannoniaBio a rendkívüli helyzetre tekintettel kapott engedélyt bioetanol fertőtlenítőszer alapanyagként történő forgalmazására és fertőtlenítőszer gyártására, rendkívül rövid idő alatt.

Közismert az is, hogy a MOL szintén most állt át fertőtlenítőszer-gyártásra: a MOL-LUB és a MOL-FLU a két újonnan kifejlesztett termék, amelyből a kórházak, rendőrség és a hadsereg ellátása is megoldottá válik.

Emellett az 1958. óta működő, magyar családi vállalkozásból nemzetközileg is versenyképes szereplővé vált Florin egyik napról a másikra volt képes bővíteni a termelését 37,5 tonna/hétről 100 tonna/hét fölé. A Florin önként vállalt további beruházást a veszélyhelyzetben megnövekedett kereslet kielégítése érdekében, amellyel termelése még ebben a hónapban elérheti a 200 tonna/hét mennyiséget. Ez egyben azt is jelenti, hogy a lakosság által jól ismert BRADO termékcsalád ismét elérhető lesz a boltok polcain. 

A Florin egyébként bekerült a kormányzat magyar multi programjába is.

Annyi állam, amennyi szükséges, annyi piac, amennyi lehetséges

Mint György László, az ITM államtitkára a vállalatokkal közös sajtótájékoztatón elmondta, cél, hogy itthon állítsuk elő azokat a termékeket, amelyek gyártására képesek vagyunk. Mert bár olykor drágább lehet ez, mint külföldről vásárolni, összességében mégis előnyös a magyaroknak, hiszen így a bér, a profit, az adóbevétel és a tudás is itthon keletkezik. A tovagyűrűző hatások miatt jobban járnak így a magyarok, mintha a neoliberális megközelítésnek megfelelően mindent külföldről vásárolnánk meg, ami kicsit is olcsóbb.

Rámutatott, hogy ma már egyre kevesebben követik ezt a korábbi, neoliberális irányt. Magyarországnak az európai szabályok eddig nem engedték, hogy az állam aktív szerepet vállaljon, a vészhelyzet azonban megmutatta az uniónak is, hogy mennyire kiszolgáltatott, és hogy mennyire hiányzik az a magyar szemlélet az uniós gazdaságpolitikából, amit hazánk már tíz éve képvisel.

A józanul és értelmesen gondolkodók a helyit részesítik előnyben – fogalmazott. Ma minden ország erre törekszik, akkor is, ha közgazdasági elméletek mást mondanak, és végre Magyarországnak is megengedték, hogy így tegyen.

Hozzátette azonban, hogy fontos a „túlmozgás” elkerülése:

annyi állam kell, amennyi szükséges és annyi piac, amennyi lehetséges.

Ezért is törekedett arra a kormányzat, hogy a járványhelyzet háborús gazdaságában saját szerepén nem túlnyúlva, de mindent megtegyen a koordináció érdekében.

Megvizsgálták például, hogy bár elegendő alapanyag van Magyarországon, az mégsem mindig jut el a hazai termékgyártókhoz. 

A kormányzat nem termel, hanem szervez

A kormányzat szerepe emiatt abban nyilvánult meg, hogy

csupán néhány hét alatt kellett kialakítani egy új magyar értékláncot,

legalábbis össze kellett kapcsolni egymással meglévő termelési kapacitásokat.

Az ITM azonosította a szereplőket, majd egy asztalhoz ültette a vállalkozásokat, de közreműködött a kereslet-kínálat összehangolásában, szakmai tanácsokkal is segítve az engedélyek megszerzését, a minták minőség-ellenőrzését. Egyes esetekben engedélyeztetési eljárások a megszokott több hónapról pár napra rövidültek le.

Eddig összesen 29 vállalkozás kért és kapott engedélyt fertőtlenítőszer-gyártásra,

amely azt is jelenti, hogy a készleteket a kereskedelmi üzletekben feltölthetik az áruházláncok és az ellátás is zavartalanná válik.

Ez azért is fontos, mivel amellett, hogy Magyarország önellátóvá válik ezekből az alapanyagokból, ezáltal is hozzájárulva a lakosság egészségének megőrzéséhez és a vírus kedvezőtlen hatásainak mérsékléséhez, hazánk export potenciálja ezen termékek körében szintén megnövekszik a jövőre nézve, hiszen a most felépülő és összeszerveződő piaci kapcsolatok, engedélyek, tudás és gyakorlatok a válsághelyzet után is megmaradnak, az egészségügyi termékekre pedig a világban a járvány után is nagy kereslet mutatkozik majd – közölte az ITM.

A vállalatok is támogatók

Kolos Gábor, a Győri Szeszgyár vezetője elmondta, hogy alapvetően termelésük 90 százaléka elhagyja az országot, emiatt is látszott már februárban, hogy Olaszországban problémák vannak. A kivitel aránya 70 százalék körülire csökkent, de eközben már ellátják a MOL-t is a fertőtlenítőhöz szükséges alkohollal, amellett, hogy havi 5-10 millió forintot helyi jótékony célokra fordítanak.

Reng Zoltán, a Hungrana vezérigazgatója azt árulta el, hogy cégük 2012 óra gyárt orvosi minőségű alkoholokat. Szerinte vészhelyzetben csak összefogni lehet, az összefogás jó példájának nevezte a kialakult együttműködést.

Benedek László, a Kall Ingredients – Viresol vezetője elmondta, hogy egy-két éves, fiatal vállalatokról van szó, amelyek kukoricából állítanak elő alkoholt és cukrot. Heti nagyjából száz tonna etanollal segítik a stratégiai gyártókat. Benedek köszönetet mondott a minisztérium munkatársainak, akik szerinte nem „mozogták túl” a szervezést.

Vida Szabolcs, a MOL-LUB vezérigazgatója ismertette, hogy a MOL elsődleges célja az energiaellátás zavartalan biztosítása volt, de ezt követően megvizsgálták, hol van még szükség segítségre, így kiderült, hogy fertőtlenítőszerből van hiány. Náluk 50 szakember dolgozott éjjel-nappal azon, hogy mindössze két hét alatt beindítsák az almásfüzitői üzemben a fertőtlenítők gyártását, egy olyan területet, amellyel korábban nem foglalkoztak. Mint mondta, ezt a cég magától nem tudta volna elérni, kellett hozzá az állam és az operatív törzs segítsége, így tudtak egy hat hónapos engedélyeztetési eljárást három napra rövidíteni.

A csomagolóanyag gyártásához szükséges munkaerőproblémájuk is órák alatt megoldódott az operatív törzs közreműködésével.

A Makronómnak is interjút adó Barta Attila, a Florin Zrt. ügyvezetője elmondta, hogy cégük januárban még hetente 25 tonna, 75 ezer termék fertőtlenítőt gyártott (20 összetétellel, 60 kiszerelésben). A heti 25 tonnát mára heti 100 tonnára tudta emelni a vállalat, ezt 300 ezer darab késztermékként értékesítik.

Mint mondta, szerencse, hogy a cég épp részt vett a magyar multi programban,

így könnyen fel tudtak gyorsulni. Úgy látja, az elmúlt néhány hétben létrejövő fejlesztések egyébként 1-2 évig tartottak volna, most 3-4 hét alatt valósultak meg, két héten belül pedig egy nagyberuházásuk is elkészül. Itt egy olyan üzemcsarnokról van szó, amely heteken belül a jelenlegi kapacitást is megduplázza. Barta is megerősítette, hogy a gyártáshoz létszükséglet az alkohol, mint alapanyag, ebben nagyon aktív, segítő közreműködést látott az ITM részéről.

Hódos Ferenc, a PannoniaBio stratégiai igazgatója pedig úgy vélte, öröm volt látni, hogy

„mindenki maga mögött hagyta a szokásos hivatali tempót és fénysebességgel történnek dolgok”. 

***

A cikk a Pallas Athéné Domeus Educationis Alapítvány támogatásával valósult meg.