Összefügghet a levegő magas nitrogén-dioxid-szintje az új koronavírus okozta magas elhalálozással – derítették ki a halle-wittenbegi Luther Márton Egyetem kutatói, akiknek tanulmánya először támasztja alá konkrét adatokkal ezt a feltételezett kapcsolatot.
A Science of the Total Environment című tanulmányukban a német kutatók műholdas légszennyezettségi és légáramlási adatokat vetettek össze a Covid-19-betegség elhalálozási adataival, és kimutatták, hogy azokban a térségekben, ahol állandóan magas a légszennyezés szintje, jelentősen magasabb az új koronavírus okozta elhalálozás, mint más térségekben.
A légszennyező nitrogén-dioxid károsítja az ember légzőszerveit.
Régóta köztudott hogy sokféle légzőszervi és szív-érrendszeri betegséget okoz. „Mivel az új koronavírus a légzőszervet támadja meg, ésszerű feltételezni, hogy összefüggés lehet a légszennyezés és a betegség okozta halálozási arány között” – magyarázta Yarob Ogen, az egyetem Geotudományi és Földrajzi Intézetének munkatársa.
A kutatók három adathalmazt használtak: az Európai Űrügynökség (ESA) Sentinel 5P műholdja által mért regionális nitrogén-dioxid-szennyezés szintjét, a műhold folyamatosan figyeli ugyanis a légszennyezést a Földön. Ezen adat alapján azonosították azokat a térségeket, ahol magas és tartós a nitrogén-dioxid-szennyezés.
„Még a koronavírus-járvány európai kitörése előtti, januári és a februári értékeket néztem meg” – mondta Ogen, aki ezeket az adatokat összevetette az amerikai Nemzeti Óceán- és Légkörkutató Hivatal légáramlási adataival. Ha van légmozgás, a föld közeli szennyező anyagok szétoszlanak, ha nincs,
a szennyező anyagok a föld közelében maradnak, és az emberek belélegzik nagy mennyiségben, ami egészségi problémákhoz vezethet
– olvasható az egyetem közleményében.
Ezeket az adatokat felhasználva azonosították a kutatók azokat a helyeket világszerte, ahol a legnagyobb a légszennyezettség szintje és a legcsekélyebb a légmozgás, majd összehasonlították a Covid-19-betegség elhalálozási adataival, különösen Olaszország, Franciaország, Spanyolország és Németország esetében.
„Ha megnézzük Észak-Olaszországot, Madrid térségét és a kínai Hopej tartományt például, valami közös bennük: hegyek veszik körül őket. Ez még valószínűbbé teszi azt, hogy a levegő ezekben a térségekben stabil, a légszennyezettség szintje magas" – magyarázta Ogen.
A kutatók feltételezik, hogy az állandó légszennyezés az adott térségekben élő emberek rosszabb egészségi állapotához vezethet, ami különösen fogékonnyá tette őket a vírusra.
„A kutatás csak az első jelzés arra, hogy kapcsolat lehet a légszennyezés szintje, a légáramlás és a járvány súlyossága között. Ezt az összefüggés más térségekre is vizsgálni kell, és szélesebb összefüggésbe kell helyezni” – tette hozzá.
(MTI)
***
A cikk a Pallas Athéné Domeus Educationis Alapítvány támogatásával valósult meg.
Fiatal űrhajósunk üzeneteinek köszönhetően hosszú idő óta először éreztem magam igazán büszke magyarnak úgy, hogy ebben az érzésben nem volt jelen semmiféle politikai töltet. Krupincza Mariann írása.
Perlaky-Papp József hosszabb elemzést közölt a Takács–Kulja-vitáról, amelyben rámutatott: a „TikTok-doki” szereptől távol áll a politikai vita műfaja.
Somogyi Zoltán felhívta arra a figyelmet, hogy míg Magyar Péter más esetekben azt tudja mondani a Fidesznek, hogy „jó vergődést”, a fővárosi ügyekben mintha zavarban lenne.
A felbocsátást követően izgalmas 14 nap következik, amely mind a világ, mind a magyar tudományos életben áttöréseket hozhat.
Brüsszelben, Hágában, majd újra Brüsszelben kell helytállnia a tárcavezetőnek.
Bogár László először beszél nyilvánosan rákos megbetegedéséről. De szóba kerül az „őserő” Orbán Viktor, a Fidesz-alapítók felemelkedése, valamint az is, hogyan lett egy cikk szerint „a nemzet hülyéje”.
Az orosz energiaembargó évi egymillió forintjába kerülne minden magyar háztartásnak.
Kenterbe ver mindenkit „The Man” a Facebookon, még magát a Facebookot is. Itt valami nem stimmel. Varga Mátyás Zsolt írása.
