Riadót fújtak Brüsszelben: rádöbbentek, hogy nagy a baj, és a magyar ötletbe kezdtek el kapaszkodni
Ráébredtek arra, hogy Európa nehezen tart lépést az Egyesült Államokkal és Kínával.
Nem látom itthon sem megkerülhetőnek az alapjövedelem mihamarabbi bevezetését. Interjú.
„Képesek vagyunk rá?
Egy biztos: Magyarország is már elég gazdag ország ahhoz, hogy a legveszélyeztetettebbek, valamint a nemzetgazdasága védelmében megfizethesse az ország otthonmaradásának az árát.
A 2008-as pénzügyi világválságot, majd a 2011-es eurókrízist követően Magyarország megállította az államadósság növekedését, majd azt sikerrel szorította vissza a GDP 70 százalékos szintje alá, köszönhetően a 3 százalékos szint alatt tartott költségvetési hiánynak, a beindított növekedésnek, a folyamatosan pozitív folyófizetési mérlegnek, és a mind ezeket támogató hatalmas EU-pénzeknek köszönhetően. Ezért most több mozgástere van a kormánynak a válság enyhítésére, mint bármikor valaha.
Utólag felhangosított némafilmjében Orbán Viktor is mintha ezt demonstrálta volna.
A miniszterelnök által múlt szerdán bejelentett gazdasági intézkedések jó irányt jelöltek ki, de mint ahogy ő is jelezte, további nagyszabású lépésekre lesz szükség. A háztartások, a vállalkozások és a vállalatok hiteltörlesztésének moratóriuma nagyon fontos lépés a tűzoltásban.
Ennek a tehernek a megosztása és viselése politikai döntés lesz, de bárhogy is legyen, ez az intézkedés óriási áldozatot követel majd a bankjainktól, ezért a pénzintézetek pozitív szerepét a mostani válság elmélyülésének a megakadályozásában nem lehet eléggé hangsúlyozni.
A 2008-as összeomlást követően, amiben a teljes nemzetközi pénzügyi rendszert negatív szereplőként bélyegezték meg, a bankok nagyon komoly szabályozáson és feltőkésítésen estek át, ezért most nagyon fontos szerepet játszhatnak a 2020-as válság elleni küzdelemben.
A Forbes által is kiszúrt alapjövedelem-ötletére a miniszterelnök egyelőre nem tűnik vevőnek.
Pedig nem látom itthon sem megkerülhetőnek az alapjövedelem mihamarabbi bevezetését mindazok esetében, akik a vírus következtében most mindenféle jövedelem nélkül maradnak. Március 20-án történelmi döntés született az Egyesült Királyságban. A szabad versenyre és a piacgazdaságra építkező kapitalizmus fellegvára, a nemzetközi pénzvilág kettes számú központja, a mindmáig a Brit Birodalom örökségét és hagyományait magában hordozó ország létező legkonzervatívabb kormánya úgy döntött, hogy a központi költségvetés terhére mostantól mindenkinek fizetést fog biztosítani, aki a jelenlegi válság miatt elveszti a munkahelyét. Ez a jövedelem az elvesztett fizetés 80 százaléka, de legfeljebb havi 2500 font (nagyjából 900 000 forint) lesz. Mindeközben a dán kormány a fizetések 75 százalékát – maximum havi 3000 eurót (nagyjából 1 millió forintot) – fizeti a bajba került állampolgárainak, a lengyelek a 40 százalékát, az Egyesült Államok GDP-jének 5 százalékát kitevő értékben mozgósítja a szövetségi költségvetést a gazdaság megmentése érdekében, az EU pedig felfüggeszti a költségvetési hiányra vonatkozó maastrichti követelményeket. Ezek a lépések egyszerűen elképzelhetetlenek voltak korábban. De szerencsére a 2008-as válság még elevenen él minden politikai döntéshozó emlékezetében, amiből mindenki nagyon sokat tanult akkor. Ezért most a kormányok sokkal gyorsabban és bátrabban mernek nagyívű döntéseket hozni, mint 12 évvel ezelőtt.”
***
A cikk a Pallas Athéné Domeus Educationis Alapítvány támogatásával valósult meg.