Németország hazai összterméke (GDP) 5 százalékkal csökkenhet az idén a szövetségi kormány formálódó pótköltségvetési javaslata szerint, amely a koronavírus-járvány miatt készül, írta a Bild am Sonntag című vasárnapi német lap.
Még az adósságféket is elengedik
A tervek szerint a kormány felhagy az államháztartás 2015-ben, 1969 óta először elért és azóta megőrzött egyensúlyának fenntartására törekvő költségvetési politikával, és minden erővel az Európai Unió legnagyobb gazdaságának stabilizálására összpontosít.
A szövetségi költségvetés tavaly még 19,2 milliárd eurós (6500 milliárd forint) többlettel zárt. Az idén várhatóan 156,3 milliárdos hiány keletkezik. Ez „nagy összeg, de biztosítja a lehetőségeket, amelyekre most szükségünk van” – mondta Olaf Scholz pénzügyminiszter a Bild am Sonntagnak.
amely előírja, hogy a konjunkturális hatásoktól megtisztított költségvetési hiány nem haladhatja meg a GDP 0,35 százalékát. A pénzügyminisztériumban készülő javaslathoz csatolt számítások szerint nagyjából 20 évig tart majd a válság miatt keletkező államadósság visszafizetése.
Példátlan összefogás, villámgyors döntéshozás
A kormány igyekszik valamennyi gazdasági ágazatnak és minden társadalmi rétegnek segítséget nyújtani. A minisztériumok soha nem tapasztalt gyorsasággal és sorozatban készítik a jogszabálytervezeteket, amelyek rekordidő alatt mennek át a törvényhozáson. Az első, március közepén megtett válságkezelő intézkedésről, a kieső bér egy részének állami támogatásból finanszírozott pótlására épülő rövidített munkaidő intézményének kiterjesztéséről például 24 óra alatt döntött a kormány, és a javaslatot 72 óra alatt, pártpolitikai oldalakat átívelő egyetértésben fogadta el a törvényhozás két kamarája.
kieső bérük pótlása pedig nagyjából 10 milliárd euróba kerülhet.
Válságkezelő alap
A kétezernél több munkavállalót foglalkoztató és 320 millió eurót meghaladó éves árbevétellel rendelkező nagyvállalatok támogatására egy külön válságkezelő alapot hoznak létre, amely 600 milliárd eurót képes megmozgatni. Az úgynevezett gazdasági stabilizációs alap (WSF) révén az állam nemcsak hitelekkel és hitelekre vállalt garanciával segíti majd a cégeket, hanem mintegy 100 milliárd euró értékben tulajdonrészt is szerezhet cégekben,
Támogatják a kisebb vállalkozásokat is, egyebek mellett azzal, hogy szélesítik az adófizetés halasztásának lehetőségét.
A munkavállalókat célzó támogatások között szerepel az állásukat elvesztőknek járó támogatások szabályozásának lazítása. A tervek szerint a munkanélküli és szociális juttatás leggyakoribb formája, az úgynevezett hartz IV segély megállapításánál átmenetileg nem vizsgálják a támogatandók vagyoni helyzetét, és azt sem, hogy mekkora ingatlanban laknak.
A lakhatással kapcsolatban is terveznek átmeneti rendelkezéseket, amelyek azért igen fontosak, mert
A kormány által hétfőn, a törvényhozásban pedig szerdán elfogadandó javaslat szerint áprilistól szeptemberig nem lehet felmondani lakásbérlőknek lakbérhátralék miatt. A jogszabálycsomagban a magánszemélyek banki hiteleinek törlesztésével kapcsolatban is szerepelnek átmeneti könnyítések. A részleteket a hétfői kormányülés után ismertetik.
A német GDP tavaly még 0,6 százalékkal nőtt. A szövetségi kormány a koronavírus-járvány előtti utolsó prognózisában 1 százalékos növekedést jelzett előre 2020-ra.
(MTI)
Erős újévi politikai rajt a Mestertervben: Kereki Gergő műsorában Mráz Ágoston Sámuel és G. Fodor Gábor elemzi Magyar Péter újévi beszédét, Bajnai Gordon színre lépését, az Orbán–Magyar nemzetközi sajtócsatát, a közelgő választás forgatókönyveit, a világrendszerváltás jeleit és az év eleji gazdasági intézkedések politikai hatását.
A városok tovább nőnek, de már nem egyformán. A világ legnépesebb urbanizált térségeinek rangsora mögött egy régen megjósolt átalakulás rajzolódik ki: a demográfia és a strukturális kifáradás egyszerre alakítja a 21. század városi térképét.
Egyszerű sorvezetőt ajánlok: ha valamiben Finnország, Lengyelország és Kína egyetért, az valószínűleg Magyarország számára is jó politika. Kohán Mátyás írása.
Íme a bizonyíték, hogy a magyarok pénztárcája vastagabb, mint valaha, még ha nem is mindenki hiszi el.
Hazánkban nőtt a legnagyobb mértékben a lakosság medián vagyona Európában 2023 és 2024 között.
A gazdaságpolitika céljait illetően három kulcsszavunk lehet a biztonságos, bevonó bővülés.
Elemzők szerint lassanként visszatérhetünk arra a növekedési pályára, ahonnan 2022-ben, az orosz–ukrán háború előtt tértünk le.
Az Európai Bizottság elnöke bízik a legjobbakban.
A bizonyítás veszélyeztetése és az ismételt bűnelkövetés lehetősége miatt döntöttek a hosszabbítás mellett.
