A globális gazdaság akár kétbillió dollárral is csökkenhet 2020-ban a járvány következtében

„Arra számítunk, hogy a globális gazdasági növekedés ebben az évben két százalék alatt lesz, ez összegben kifejezve nagyjából egybillió dolláros csökkenést jelent” – mondta Richard Kozul-Wright, az UNCTAD globlizációs és fejlesztési stratégiák divíziójának igazgatója a minap. 

Az UNCTAD  már akkor kutatni kezdte a gazdasági hatásokat, amikor a kínai ellátási láncok akadozni kezdtek a koronavírus miatt és az olajárak jelentős csökkenésbe fogtak.  A hatalmas globális lassulás azonban nem feltétlenül érint minden országot – emelte ki Kozul-Wright.

Világjárvány

A COVID-19 vírus elleni küzdelem már nem csak Kínában, hanem Európában és az Egyesült Államokban is zajlik, aminek következtében az Egészségügyi Világszervezet világjárványt hirdetett. A vírus terjedése miatt egyre növekszik az aggodalom, hogy a globális növekedés megállhat, mert a fogyasztói kereslet egyszerűen megszűnik, emellett pedig a kínálat is elakad, azaz nagyon ritkán előálló keresleti és kínálati sokkról van szó. 

Az ENSZ szerint a globális közvetlen külföldi befektetések 5-15 százalékkal eshetnek vissza, ami a globális pénzügyi válság óta mért legnagyobb esés lenne.

Végítélet forgatókönyv

Az ENSZ egy „Végítélet forgatókönyvvel” (Doomsday scenario) is előállt. Ebben az áll, hogy

ami kétbillió dolláros csökkenést is jelenthet a globális GDP-ben.

Kozul-Wright elmondta, hogy az olajárak összeomlása nagymértékben hozzájárult a vírus miatt kialakult pánik és bizonytalanság növekedéséhez. Továbbra is nehéz megjósolni azt, hogy miként fognak reagálni a pénzpiacok a COVID-19 európai és amerikai terjedésére, de a bizonytalanság egyre inkább fokozódik – tette hozzá az UNCTAD divízójának vezetője, aki szerint

Megelőző intézkedések kellenek

Kozul-Wright szerint a kormányoknak jelenleg az a legfőbb feladata, hogy megelőzzék a gazdasági lassulást, ami sokkal nagyobb, mint azt jelenleg gondoljuk. Az ENSZ közgazdásza szerint Kína már most folyamatosan jelentős expanzív, élénkítő intézkedéseket vezet be, hogy ösztönözze a fogyasztói kiadásokat, de az USA-nak sem lesz más lehetősége, ráadásul ott választási év is van, így már nem feltétlenül elég csak az adókat csökkenteni. Az európai gazdaságról Kozul-Wright csak annyit mondott, hogy már 2019 vége felé is rendkívül rosszul teljesített a térség, ma pedig

Az UNCTAD március 9-i jelentése szerint a jelentősen eladósodott, kevésbé fejlett, nyersanyag exporttól függő országok vannak kitéve a legnagyobb veszélynek, mivel a dollár értéke várhatóan megemelkedik, mert a befektetők biztos helyen akarják tudni pénzüket. Ráadásul a gazdaság lassulni fog, ennek következtében a kereslet is csökken a fejlődő országok termékeire. 

Rengeteg politikai intézkedésre és intézményi reformra van még szükség, hogy megakadályozzuk azt, hogy a közép-kínai eredetű pánik a globális gazdaságra is átterjedjen.

Változó előrejelzések

Ben May, az Oxford Economics makrogazdasági elemzője szerint gazdasági szempontból a legfontosabb kérdés nem a megbetegedettek száma, hanem az egyes gazdaságok izolációs intézkedései. A Kína által bevezetett széles körű korlátozásokat már egyre több országban bevezették, ez pedig csak fokozza a globális gazdasági pánikot.

A gazdasági hatások már most látszanak a globális pénzügyi piacokon, mivel a bankok és a statisztikai hivatalok már akkor lecsökkentették a gazdasági előrejelzéseiket, amikor a vírus még csak Kínában volt jelen.

A UBS is felülvizsgálta előrejelzéseit a vírus terjedése, a lassú kínai normalizációs ütem, az olajárak összeomlása és a további zavarok miatt. A svájci multinacionális befektetési bank friss elemzése szerint a globális gazdasági növekedés 2020-ban 0,8 százalékra esik vissza. A jelentés kitér arra is, hogy

A turizmus és a feldolgozóipar veszélyben

A 2002 és 2003 között pusztító SARS kitörése során a kínai turizmus Japán, Dél-Korea, Malajzia, Szingapúr és a Fülöp-szigetek irányába 90 százalékkal csökkent, amely aztán a vírus eltűnését követő évben hamar vissza is állt. Manapság azonban a helyi gazdaságok sokkal nagyobb mértékben függnek a kínai turizmustól. Az ázsiai régióba érkező turisták 40 százaléka Kínából érkezik, amely a SARS előtt még csak 20 százalék volt – írta Anne Oeking, a szingapúri ASEAN+3 közgazdásza az East Asia Forumon.

Az európai régióban is határozatlan időre teljesen leállhat most a turizmus, amely Magyarország esetében a GDP 10,7 százalékát adja, de egy washingtoni think tank szerint Európában