Kovács János Mátyás a politikai, történelmi, eszmetörténeti és egyéb, néhol személyeskedő értékelések mellett sarkos megállapításokat tesz a 2010 utáni gazdaságpolitikai gyakorlatról.
„Kovács János Mátyás az interjúban leszögezi, hogy a kötetben azért nem vizsgálja Matolcsy György »unortodox receptjeinek sikerességét«, mert »nem ért hozzá«, „nem neki való az igazi közgazdaságtan«, de ez nem akadályozza meg abban, hogy átvegye és egyetértésével mutassa be „tanult kollégáinak« sommás véleményét. A politikai színezetű szempontokra nem kitérve, Kovács János Mátyás azt állítja, hogy az amúgy nem vitatott gazdaságpolitikai sikerek a »hihetetlen szerencsének«, a német konjunktúrának, a világpiacon tapasztalható pénzbőségnek, a »nagylelkű« EU-támogatásoknak, illetve a nyersanyag- és energiaárak csökkenésének köszönhető. Amennyiben meg akarjuk érteni az utóbbi egy évtized gazdasági folyamatait és a gazdaságpolitikai intézkedések ebben játszott szerepét, ennél a »kézlegyintésszerű« érvelésnél sokkal körültekintőbb elemzésre van szükség. Meggyőződésünk, hogy egy ilyen elemzésnek mindenekelőtt abból kell kiindulnia, mi okozhatta, hogy a magyar gazdaságot kiemelten sérülékeny és meggyengült állapotban érte el a globális pénzügyi válság, illetve mi alapozhatta meg a nemzetközi összevetésben, például a dél-európai országokkal összehasonlítva is, kiemelten sikeres magyar válságkezelési gyakorlatot. (...)
Mivel a válság kiemelten súlyos volt,
a gazdaságpolitikának cselekedni kellett, nem várhatott az elmélet megújulására, így most az akadémia fut a gyakorlat után.
Magyarországon a 2010 előtt tucatszám elkövetett – amúgy a már akkor létező tankönyvek alapján is elkerülhető – egyedi gazdaságpolitikai hibák miatt még több egyedi korrekcióra és eddig nem ismert gazdaságpolitikai eszközre volt szükség a válságkezeléshez és a gazdaság újraépítéséhez. Ennek volt része a kamatcsökkentési ciklusok mellett a devizahitelek forintosítása, a külföldi befektetőktől való függés és az államadósság devizaarányának csökkenését elhozó önfinanszírozási program, a hitelösszeomlás elkerülését biztosító Növekedési Hitelprogram, de a Növekedési Kötvényprogram is. Itthon és a világban máshol is véget ért az a kényelmes időszak, hogy elég volt az épp divatos tankönyvet felcsapni a megoldásért, a mindig használható egyenrepcetért – ma már egyértelmű, hogy minden országnak meg kell találnia a saját megoldásait a saját problémáira.”
***
A cikk a Pallas Athéné Domeus Educationis Alapítvány támogatásával valósult meg.
Az ukrajnai háború ötödik évében szűkülnek az orosz szabadság utolsó, digitális terei, miközben az olajalapú gazdaságnak pillanatnyi lélegzetvételre ad lehetőséget az iráni konfliktus. Az orosz társadalomnak nincs sok tere a vélemény- nyilvánításra, nő a kivándorlás és a csendes ellenállás.
Reméik, hogy a 90 milliárd eurós hitel és az azzal járó beruházás javíthat ezen.
Az Eurostat adataiból kiderül, hogy ellentétben a választási költségvetésről kiabálók riogatásával, Magyarország a hiányát csökkentő pályára állt.
Az anyagi többlet nem lesz tartós, de arra pont elegendő volt, hogy semlegesítse az európai szankciók hatását.
Családi nagygazdaság vezetője lesz a Tisza-kormány agrár- és élelmiszer-gazdaságért felelős minisztere.
Az osztályozó bevezetésének kritikusai szerint jelentősen megnehezíti az NB II-es csapatok dolgát a plusz mérkőzés.
Bánki Erik nem lesz tagja a hamarosan megalakuló új Országgyűlésnek.
