Így végezte ki az indiai gazdaságot a gazdaságpolitika

India miniszterelnöke az országot és az egész világot is meglepte, mikor kivonta az 500 és 1000 rúpiás bankjegyeket a forgalomból, ezzel a történelem egyik legnagyobb pénzügyi kísérletét hajtotta végre a történelemben. A döntést azzal indokolta, hogy vissza kell szorítani a korrupciót az országban, még ha az illegális vagyonoknak csak alig hat százalékát is tartják készpénzben.

Három éve november 8-án történt mindez, amikor a bejelentés hirtelensége és a pénznyomdák kapacitáskorlátai megakadályozták, hogy azonnal új bankjegyekkel pótolják a régieket. A törvényes fizetőeszközként használt

amitől „sokkot kapott” a gazdaság és egy igazi likviditási válság alakult ki. Az intézkedés a fogyasztást is erősen sújtotta, ez pedig visszahatott a termelésre. A dominóhatásnak köszönhetően a foglalkoztatás, a gazdasági növekedés és az adóbevételek is csökkenő pályára álltak.

Mielőtt India gazdasága kilábalt volna a sokkból, a kormányzat bevezette történelme legkomplexebb adórendszerét 2017-ben, amivel rengeteg a probléma továbbra is. Az All India Trade Union Congress kutatásából kiderül, hogy az indiai kisvállalkozások ötöde

és több százezer dolgozót kellett elbocsátaniuk a kormány adópolitikájának változásai miatt.

India kormányzata azzal a céllal vezette be ezeket az intézkedéseket, hogy felvegye a harcot a feketegazdasággal, de mivel az ország vidéki területein szinte csak feketegazdaság létezik, ezért tulajdonképpen az egész gazdasággal szállt szembe az indiai kormány, az Asia Times véleménycikke szerint ezzel sikeresen ki is végezve a gazdaságot 2019-re.

Az indiai gazdaságban a kereslet lassul, a megtakarítási ráta alacsony és a munkapiaci törvények bonyolultak. Az országnak a magasabb hozzáadott értéket előállító termelés felé kellene elmozdulnia, hogy elsősorban szolgáltatásokat nyújtson az iparnak és innovátorrá váljon.

A cikkszerző Ravi Kant úgy látja, hogy a verseny, a dereguláció és a piacokhoz való hozzáférés a három kulcs, amelyre Indiának fókuszálnia kell, közben pedig ki kell védeni a mesterséges intelligencia és az automatizáció okozta kihívásokat is.