Magyarország a kitörési pont előtt: több lehetőség rejlik ebben a szektorban
A mesterséges intelligencia és a digitális átalakulás jelenleg az egyik legjelentősebb téma, amely hatalmas befolyást gyakorol mind a gazdaságra, mind az államigazgatásra.
Új egyetemi szakirányú továbbképzés indul kutatási és innovációs menedzserek képzésére a Budapesti Corvinus Egyetemen és a Pannon Egyetemen az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM), valamint a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) szakmai támogatásával – jelentették be hétfőn sajtótájékoztatón, Budapesten.
Csak azért van szabadalmunk, mert egy ismerősünk végigküzdötte ezt az utat – mondták a világító egér megalkotói a Makronómnak adott interjúban, rámutatva, hogy a kutatóknak innovációs szakemberek segítségére van szükségük ahhoz, hogy eligazodjanak az eredményeik hasznosításának folyamatában.
Birkner Zoltán, a NKFIH elnöke hangsúlyozta: olyan szakembergárdát kívánnak képezni, amely érti az egyetemi kutatás teljes világát, továbbá a vállalati innováció folyamatát, és megkeresi a két terület csatlakozási pontjait.
Az NKFIH új gondolkodási irányának nevezte
a Magyarországon keletkező tudás minél jobb hasznosítását a gazdasági szereplőknél.
„A magyar egyetemi hálózat alkalmas arra, hogy az innovációs ökoszisztéma rendszerében központi szereplő legyen”, de ehhez tudásvagyonát remekül kell menedzselnie – hangoztatta Birkner Zoltán.
Az új képzés fontosságát érzékeltetve az NKFIH elnöke úgy vélekedett: a két egyetem által indított képzés támogatni fogja, hogy a magyar innovációs rendszer tudásbázison is erősödjön. Várakozásai szerint 2020-ra már több száz ilyen „nyelvi és gondolati összekötő” szakember állhat munkába.
„A jövő felsőoktatásának kulcsszavai: verseny, minőség, teljesítmény és siker. Az ország társadalmi jólétéhez ugyanis csak a minőségi oktatáson keresztül vezet az út, egészséges innovációs környezet megteremtésével” – tolmácsolta Horváth Zita felsőoktatásért felelős helyettes államtitkárnak a bejelentéssel kapcsolatos nyilatkozatát Birkner Zoltán.
Szabó Lajos, a Budapesti Corvinus Egyetem oktatási rektorhelyettese az új egyetemi továbbképzés lényegének olyan szakemberek képzését nevezte, akik a versenyszférában és a kutatási műhelyekben is képesek arra, hogy innovációs, fejlesztési, kutatási projekteket irányítsanak.
A szakembereknek nagyon jól kell ismerniük az innovációs nemzetstratégiát, annak intézményrendszerét és forrásait, és a többi közt képesnek kell lenniük a kiírásoknak megfelelő pályázatokat beadni és azokat megvalósítani. A Corvinuson 2020 februárjától indul az egyéves képzés – hívta fel a figyelmet.
Fehérvölgyi Beáta, a Pannon Egyetem Gazdálkodástudományi Karának dékánja arról beszélt, hogy intézményük képzési és kutatási portfoliójából következően az új képzésbe bevonják a műszaki területet is. Összegzése szerint a szakemberek feladata lesz egyfelől, hogy lefordítsák a céges igényeket kutatási feladatokra, valamint
megértessék az egyetemi kutatók gondolatmenetét a piaci szereplőkkel.
Kérdésre válaszolva Szabó Lajos közölte: a Corvinus új képzésén alapfokú (BA vagy BSc) diplomával rendelkezők vehetnek részt és alapfokú másoddiplomát szerezhetnek.
(MTI, Makronóm)
***
A cikk a Pallas Athéné Domeus Educationis Alapítvány támogatásával valósult meg.