Az egyetemről kikerülő informatikus tudása egy évig releváns még – HR vezetők a magyar oktatásügyről

Ajtó a világra és gyógyszer

A beszélgetés ötödik, egyben utolsó részében az oktatás kihívásairól vitáztak a szakértők. Juhos Andrea a világgazdasági fórum adatait ismertette, mely szerint akik ma kezdik az általános iskolai tanulmányaikat, tehát

„Ez egy sokkoló szám és óriási felelősséget tesz az oktatásra” – hangsúlyozta.

Kiemelte a nyelvtanulás fontosságát, szerinte legalább angolul mindenkinek jól kellene beszélnie. Legalábbis addig, ameddig a valós idejű fordításra nem lesz képes a mesterséges intelligencia, ami hamarosan bekövetkezhet a munkapiaci szakember szerint. „Szerintem mindenki a világpiacon versenyez. De ha még Magyarországon is marad valaki,

Ez szerintem ennyire egyszerű” – érvelt a nyelvtanulás mellett.

Lovászy László egyetértett az előtte szólóval és még kiegészítette egy friss kutatás eredményével, amely szerint a többnyelvűség a szellemi frissességet is megnöveli és akár az Alzheimer kialakulását is megelőzi. „Idősödő társadalomról beszélünk, így nagyon fontos, hogy a frissesség és az egészségben eltöltött életévek tekintetében jobban álljunk” – húzta alá

Mi legyek, ha nagy leszek?

Juhos Andrea az eseményen résztvevő egyetemistákhoz szólt, arra figyelmeztette őket, hogy a tanulás majd csak a diploma után kezdődik igazán. „A csúcstechnológiának korábban 20 éves alkalmazási ideje lecsökkent 2-5 évre. Mi azt mondjuk, hogy

Ha informatikus vagy, akkor csak egy évig” – világított rá az élethosszig tartó tanulás fontosságára.

A szakértő szerint a STEM területeknek lesz nagy jövője a munkapiacon (Science, Technology, Engineering and Mathematics – tudomány, technológia, műszaki tudományok és matematika), tehát ezeket mindenképp érdemes tanulni. Illetve ezek mellett a művészeteket tartja még jó megélhetési lehetőségnek a jövőben. „Ugyan tud egy mesterséges intelligencia novellát írni, de azért Esterházy jobbat írt és még sokáig jobbat is fog írni” – érvelt.

A digitális készségek fontosságára is felhívta a hallgatók figyelmét, hiszen egy robotokkal teli jövőben elengedhetetlen lesz a programozás minimum alapszintű ismerete.

– nevettette meg a hallgatóságot. Ugyanakkor a puha képességek és az érzelmi intelligencia fejlesztését is fontosnak tartja, mivel azt egy robot nem tudja átvenni.  

Jura korban ragadt oktatás

A beszélgető felek egyetértettek abban, hogy az oktatás jelentős átalakításra szorul. Juhos Andrea szerint olyan puha képességeket is kellene tanítani, mint a kíváncsiság, és a képesség a tanulásra.

– vélte.

Baja Sándor egy személyes példával vázolta fel az oktatás hiányosságait: 

„Azt kell elmondanom Önöknek, és ez a pedagógus társadalomnak az érdekessége, hogy van hat általános iskola meg három középiskola Karcagon és az egész városban van három vagy négy kémia tanár” – mutatott rá, hogy növekvő tanárhiányt lát. „Feleségem magyar tanár és az ötödikes gyerekeket próbálja a nagybetű és kisbetű szabályaira megtanítani és mondja nekik, hogy a bolygók meg a csillagok kezdőbetűit nagy betűvel írjuk. Tud-e valaki erre példát mondani? Jelentkeznek, és mondják, hogy Egri csillagok és egyszerűen nem értik, hogy mi a probléma ezzel a megoldással, olyan fantasztikus megoldást mondtak a bolygók meg a csillagok neveire. És az egész osztály nem érti, miért nem jó a megoldás” – mondott egy példát a negatív jelenségekre.

Juhos Andrea is egy személyes példával szemléltette az oktatásügy egyik problémáját, ami nem csak az általános és középiskolára jellemző, de szerinte a felsőoktatásban is jelen van. „A fiam a Corvinust végezte el és a mesterképzésen hadi gazdálkodást tanult. Azért, mert olyan tanárt talált a mesterképzésen, aki azt kutatta.

Tehát ez megint vállalhatatlan az egyetemi oktatással kapcsolatban, úgyhogy vért is pisilt amikor el kellett mennie dolgozni és ott kellett mindent megtanulnia. Ha megvan a diploma, akkor kezdődik az igazi tanulás” – mutatott rá az önképzés fontosságára.

Baja Sándor csatlakozott az előtte szóló véleményéhez, szerinte is rengeteg olyan dolgot tanítanak a diákoknak, amit feleslegesnek ítél és amit a későbbi életszakaszukban szerinte nem tudnak felhasználni.

meg a Thalész-tétel, amit ki tudja ki használt a héten, meg a csonka gúla. Mikor kellett a csonka gúla térfogata? Azt gondolom, hogy ha minden tökéletes lenne a magyar oktatásban, akkor sem tudnánk, hogy mit kellene tanítani a gyerekeknek” – vélte.

Hol vagy, magyar Bill Gates?

„Magyarországon ma az emberek 28 százaléka mondja azt, hogy szeretne saját céget vinni” – ismertette a Randstad felmérését Baja Sándor. Azonban az országban nem minden negyedik ember vállalkozó, tehát

a vállalkozói élet sokak számára inkább csak álom, mint valóság.

A felmérés során megkérdezett 6800 embernek csak a húsz százaléka válaszolta azt, hogy multinál szeretne dolgozni, és elenyésző, három százalékuk dolgozna startup cégnél, derült ki.

Lovászy László osztozott az előtte szóló véleményében, és az MIT Technology Review kutatásával igazolta, hogy valóban nagy előny a startupok világában a tapasztalat, ugyanis a kutatás szerint

egy 50 éves szakember majdnem kétszer nagyobb eséllyel alapít sikeres startupot, mint egy 30 éves.

Lovászy rámutatott egy szerinte téves képre, amilyennek az emberek a sikeres startuppereket látják: 

Juhos Andrea is csatlakozott az előtte elhangzott véleményekhez, kiemelte a tapasztalatszerzés fontosságát és tanácsokkal célozta meg a közönség soraiban ülő egyetemistákat: „Ha most az a kérdésetek, hogy mit javasolunk majd ha végeztetek, akkor azt, hogy

Azt is amit jól csinálnak, de nagyon figyeljetek, mert abból legalább ugyanannyit lehet tanulni, amit rosszul csinálnak. Aztán ha valamilyen magánvállalkozást akartok csinálni, akkor már megvan egyfajta tudásbázis ahhoz”.

„45 éves korodban kezdjél el gondolkodni a B terven. És azért kezdj el gondolkodni a B terven mert nagyon kevés multinacionális cég lesz arra nyitott, hogy te onnan tudjál elmenni nyugdíjba. Mert a multicégeket nem arra találták ki, hogy 60 vagy 70 éveseket pátyolgassanak. És ez rendben is van egyébként. Te sem biztos, hogy 70 évesen multicégnél akarsz robotolni. Tehát 45 évesen próbáljátok meg kitalálni azt, hogy mi lesz a B tervetek, hogy mi az, amit akár 85 éves korotokig is szívesen csináltok, ha van hozzá kedvetek. Ezen még akkor érdemes gondolkodni, amikor még nincs kényszer, tehát nem a kényszervállalkozás miatt gondolkodtok valamiben, hanem azért, mert van egy szenvedélyetek és abban ki tudtok teljesedni. Azt szoktuk mondani, hogy egy nagy karrierváltás az minimum 3 év. Tehát azt a 3 évet bele kell tenni a tanulásba” – mondta Juhos Andrea.

Végezetül Lovászy László megkérdezte a munkapiaci szakértőket, hogy szerintük miként lehetne a fiatalok vállalkozói kedvét feltüzelni.

Juhos Andrea szerint ha a családban vannak vállalkozók, akkor a fiataloknak érdemes tőlük ellesni a vállalkozói fortélyokat. Ha pedig nincs a családban ilyen ember, akkor szerinte

érdemes a fiataloknak olyan vállalkozó mellé szegődni, akinek a munkásságára felnéznek,

és ettől a sikeres vállalkozótól kérjenek mentorálást, vagy gyakornokként jelentkezzenek hozzá.

Baja Sándor azzal kezdte, hogy nem akar senkit sem megbántani a válaszával, de ő a következőképpen látja a helyzetet: „ugye a mamahotelben nagyon sokáig él [a fiatal], de mit hall a mamahotelben: kisfiam te vagy a legszebb, legokosabb, legfantasztikusabb! 

és nyilván ez borzasztó nehéz. Szóval ez biztos hogy nem segít, hogy van egy burok. Én magam is bevallom őszintén, két gyerekem van, és az elmúlt tíz évben az volt a legfőbb gondom a családomat tekintve, hogy hogyan tudnék lakást venni a gyerekeimnek. Szóval ez nyilván egy társadalmi jelenség is, hogy burokban élünk és a vállalkozást nem biztos hogy segíti, ha nem egyenesen a döntéseimért vállalom a felelősséget” – zárta a beszélgetést.

***

A cikk a Pallas Athéné Domeus Educationis Alapítvány támogatásával valósult meg.