Már látszik, hogy az idei év is nagyon erős gazdasági növekedést hozott

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pénteken közölt részletes adatai szerint Magyarország bruttó hazai terméke (GDP) a harmadik negyedévében 5,0 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakit, a harmadik negyedévi növekedéshez a szolgáltatások 2,1, az ipar 1,5, az építőipar 1,0 százalékponttal járult hozzá.

Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője rámutatott: bár továbbra is a szolgáltató szektor növekedési hozzájárulása a meghatározó, az ipar az elmúlt évek legjelentősebb teljesítményét hozta a harmadik negyedévben.  A felhasználási oldalon a legfontosabb változás az előző negyedévhez képest, hogy pozitív volt a nettó export növekedési hozzájárulása. A háztartások kedvező anyagi helyzete továbbra is pörgeti a fogyasztást, de jelentősen nőttek a beruházások is a magyar gazdaságban.

Az ING Bank elemzője úgy látja, hogy a gazdasági növekedés a negyedik negyedévben is 4 százalék felett alakulhat, és az ipar magára találása egyértelműen felfelé mutató kockázatot hordoz. Az idei év egészét nézve  4,8 százalékos növekedésre számít. A mostani információk alapján Virovácz Péter 3,8 százalékos gazdasági növekedéssel számol 2020-ban, de hozzátette, hogy a beérkező új információk ismeretében ez akár jelentősebben is módosulhat, és a növekedés meghaladhatja a 4 százalékot.

Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője azt emelte ki, hogy  a nagyobb európai gazdaságok gyengélkedése ellenére is folytatódott a magyar gazdaság dinamikus növekedése. Termelési oldalról az ipar jobban, a szolgáltatások és az építőipar pedig kevésbé tudott hozzájárulni a bővüléshez, mint az előző negyedévben. Felhasználási oldalon  az előző negyedéveshez hasonló mértékű a fogyasztás és a beruházások növekedése. Ebben a negyedévben a nettó export is hozzá tudott járulni a növekedéshez, ami az export erőteljes bővülésével magyarázható. A nettó export azonban továbbra is csak a szolgáltatásoknál pozitív, az áruk importja meghaladja az exportot.

Az év egészében a növekedés várhatóan megközelíti az 5 százalékot a Századvég szakértője szerint. A jövő évi növekedés szempontjából meghatározó lesz a nemzetközi környezet alakulása, hiszen ez a vállalatok béremelési döntéseit is befolyásolja majd és meghatározza, hogy továbbra is folytatódhat-e a dinamikus bérnövekedés és így a fogyasztás emelkedése. A beruházások magas szintje pedig az export bővülésén keresztül segítheti a gazdasági növekedést, fejtette ki Regős Gábor.

Németh Dávid, a K&H vezető elemzője elmondta, a harmadik negyedéves növekedést az építőipar és a szolgáltatások pörgették, a mezőgazdaság ugyanakkor nem segítette.

Az ipar teljesítménye viszont meglepő és arra utal, hogy az utóbbi évek kapacitásbővítő beruházásai magas szinten tartották a szektor teljesítményét,

jegyezte meg.

Véleménye szerint a következő időszakban lassabb növekedés várható, részben az uniós források elapadása, a beruházásoknál várható visszafogottabb bővülés miatt, emellett a lanyha külső kereslet sem segíti az eddigi tempó fennmaradását. A szakember arra számít, hogy 2019 egészében 4,8 százalékkal növekedhet a GDP, ám jövőre jóval visszafogottabb, 3,5 százalékos többlettel kell számolni.

Nyeste Orsolya, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője megállapította: továbbra is a belső kereslet maradt a GDP növekedés fő hajóereje, azonban kedvező, hogy a nettó export növekedéshez való hozzájárulása is pozitívba fordult, s ezáltal a növekedés szerkezete kiegyensúlyozottabbá vált. A fennmaradó erős belső keresletet továbbra is nagyban segítették az emelkedő bérek, a magas szinten lévő fogyasztói bizalom, az EU-s pénzek felhasználásának csúcsra futása, illetve az időszakot jellemző igen élénk banki hitelezés.

Az Erste szakértője szerint rövid távra előretekintve a negyedik negyedév hozhat némi lassulást, azonban összességében az idei év ismét kifejezetten erős lesz a gazdasági növekedés szempontjából. Az Erste 2019-es GDP növekedési előrejelzése 4,9 százalék, ám a jövő évben a gazdaság bővülése lassulhat, várakozásuk szerint 3,5 százalékra. A beruházások növekedésében csökkenhet az EU-s források jelentősége, s a bizonytalanabb globális növekedési kép miatt az export kilátásai is kedvezőtlenebbek. A fogyasztás oldaláról azonban továbbra is inkább felfelé mutató kockázatot lát Nyeste Orsolya a jövő évi gazdasági növekedésre nézve.

(MTI)

***

A cikk a Pallas Athéné Domeus Educationis Alapítvány támogatásával valósult meg.