A Magyarországon működő vállalatok számítanak a gazdaság növekedési ütemének mérséklődésére, de továbbra is jelentős mértékű béremelésre készülnek – derül ki a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK, Deutsch-Ungarische Industrie- und Handelskammer) és a kölni székhelyű Kienbaum tanácsadó cég által kiadott tájékoztatóból, amit szerdán Budapesten mutattak be.
A Bérezési tanulmány 2019/2020 bemutatóján Dirk Wölfer osztályvezető a DUIHK képviseletében elmondta, hogy a cégek a munkaerőköltségek növekedését nehezen tudják előteremteni, Magyarországon ugyanakkor valószínűleg
még sokáig jóval olcsóbban termelhetnek, mint Németországban.
Hozzátette, hogy régiós összevetésben különösen a szlovák növekedés mérséklődhet jelentős mértékben, főképp az autóipar visszaesése miatt. A piaci kereslet szűkülését a magyarországi visszajelzések is jelentős kockázatként említik – tette hozzá. Véleménye szerint nemzetközi jelenség a szakemberhiány is, de a cégeket rendszerint nem egy szempont befolyásolja, hiszen a vállalati döntéshozók a munkaerő mennyiségét, minőségét és költségeit egyszerre mérlegelik.
Sághy András, a Kienbaum magyarországi irodájának vezetője az adatok alapján úgy látja, hogy a magyar munkavállalók bizakodók, hiszen
sokuk készül munkahelyváltásra a magasabb fizetés reményében.
Belföldön a képzett munkaerő továbbra is keresett, míg nyugaton már a munkaerőpiacot is elérte a kilátások romlása – tette hozzá. A visszajelzések szerint, mint mondta, különösen a szakmunkások elhelyezkedési esélyei kedvezőek.
Kérdésre válaszolva megjegyezte, hogy a felmérésük nem tér ki a külföldön dolgozókra, de úgy látja, hogy a más államokban élők egyre nagyobb arányban költöznek haza, és a külföldre készülők között is egyre kevesebben akarják végleg elhagyni az országot.
A tanulmány szerint tavasz óta 23 százalékról 41 százalékra nőtt azok aránya, akik a növekedés lassulására számítanak Magyarországon. 22 százalék ugyanakkor további javulásra, 37 százalék pedig változatlan helyzetre számít. Saját üzleti kilátásaikban 16 helyett 32 százalék vár visszaesést, míg 41 százalék nem számít romlásra, 27 százalék pedig javuló lehetőségekkel számol. A következő egy évben a beruházások bővítésére a válaszolók csaknem harmada, csökkentésre a negyede lát lehetőséget. Csaknem azonosak a cégek foglalkoztatási tervei is, 31 százalék számít új munkaerő felvételére, 20 százalék pedig ezzel ellentétes lépésre készül.
Az üzleti fejlődést leginkább a kereslet csökkenése, a munkaerőköltségek és a szakemberhiány veszélyezteti, mindhármat a cégek 59 százaléka jelölte meg fő kockázatként. A bérnövekedési kilátások kissé visszaestek az elmúlt évhez képest, hiszen tavalyról a legtöbben, a válaszolók 30 százaléka 9 és 12 százalék közötti emelésről számolt be, míg a következő 12 hónapra a válaszokon belül a legnagyobb arányt, majdnem 40 százalékot a 3 és 6 százalék közötti béremelés teszi ki. 27 százalék ugyanakkor most is 6 és 9 százalék közötti, 18 százalék pedig 9 és 12 százalék közötti béremeléssel számol.
A felmérés 80 vállalat visszajelzésén alapul, több mint háromnegyed részben gyártó cégektől, kisebb részben kereskedelmi és szolgáltató vállalatoktól. 46 százalékuk 250 munkavállalónál több alkalmazottat foglalkoztat, 20 százalékuk 50-nél kevesebbet. A fizetési igények alapján a munkavállalók 94 százaléka magasabb vagy jóval magasabb bérre számít. A munkaerő képzettsége a visszajelzések kétharmada szerint elégséges vagy kielégítő, 33 százalék szerint jó. A Kienbaum az adatok alapján jövőre is a szakképzett munkaerő iránti kereslet növekedésére számít.
(MTI)
***
A cikk a Pallas Athéné Domeus Educationis Alapítvány támogatásával valósult meg.
Íratlan szabálynak számított, hogy egyik politikai erő sem áll elő egyoldalúan ilyen indítvánnyal, hiszen a nyilvánosság előtt rendkívül nehéz racionális érvekkel megvédeni a parlamenti díjazásokat.
Számos állami vezető fizetése a képviselői alapilletményhez kötött, így a módosítás a közszféra széles körét érintené.
Alaposan utánajártak a műsorvezető bevételeinek.
A politikusi fizetések csökkentése nettó populizmus és demogógia. Éppen ezért jól eladható, és népszerűtlen ellene érvelni.
A kinevezések Ruff Bálint, Miniszterelnökséget vezető miniszter javaslatára történtek.
Márki-Zay Péter keményen kiosztotta a miniszterelnököt, amiért a polgármesterek fizetését is csökkentené a kormány.
Hódmezővásárhely polgármestere az Indexnek adott interjúban arról is beszélt, hogy semmi értelme a polgármesterek ciklusát korlátozni.
Több mint 90 percen át mindent tudott hárítani Dél-Afrika.
