A gyermekes családok elégedettsége meghaladta a gyermektelenekét.
„A párkapcsolatban élők boldogabbnak és az anyagi helyzetüket illetően is elégedettebbnek mondták magukat a 2016-os mikrocenzus alkalmával, mint a párkapcsolat nélkül élők, ezen belül a gyermekes házaspárok elégedettsége meghaladta a gyermektelenekét, míg az élettársak esetében fordított volt a helyzet.
A gyermekes házaspárok 76, a gyermektelenek 66 százaléka volt mindig vagy többnyire boldog a felvétel időszakában, míg az egyedülállóknak mindössze 52 százaléka.
A háztartások életszínvonalát jellemző, legfrissebb adatok szerint a gyermekes háztartások jövedelme az utóbbi években nagyobb mértékben emelkedett, mint a gyermekteleneké, bruttó jövedelmük 2018-ban 13 százalékkal nőtt az előző évhez képest. Ennek nyomán az egy főre jutó bruttó jövedelmük átlagtól való elmaradása évről évre csökken: míg 2015-ben 21 százalékkal volt kevesebb, addig 2018-ban már csak 16 százalékkal. Továbbra is számottevő azonban a különbség a két csoport fogyasztási színvonala között:
a gyermekes háztartások egy főre jutó fogyasztási kiadása 2018-ban kevesebb volt, mint a gyermektelenekének a kétharmada.
A szubjektív jóllét a háztartások anyagi helyzetével is összefügg. A jobb anyagi helyzetben levők elégedettebbek az életükkel, a személyes kapcsolataikkal, a munkájukkal, az anyagi helyzetükkel, és jobban bíznak az emberekben, valamint a saját jövőjükben, mint a kedvezőtlen jövedelmi viszonyok között élők.
A szegénység vagy a társadalmi kirekesztődés kockázata 2018-ban a népesség 19 százalékát érintette, ez az arány 2012-ben csaknem 35 százalék volt. Ezen belül 2012 óta mintegy másfél millióval, 28 százalékról 8,7 százalékra csökkent a súlyosan depriváltak száma.
Noha a gyermekes háztartások szegénységi kockázata továbbra is nagyobb, mint a gyermekteleneké, fokozatosan szelídül a köztük lévő különbség. Ehhez a pozitív változáshoz számos szakpolitikai intézkedés járult hozzá, melyek eredményeként egyre kevésbé differenciálja a háztartások életszínvonalát a gyermeknevelés költsége.
A legrosszabb helyzetben élők életkörülményeinek javítását a közelmúltban indult komplex, hatékony, diagnózisalapú társadalmi felzárkózási program támogatja.”
***
A cikk a Pallas Athéné Domeus Educationis Alapítvány támogatásával valósult meg.
Tippeljük meg, igazat mondott-e, miközben a saját szavait hatszor letagadva minősítette hazugnak az összes vitapartnert. Francesca Rivafinoli írása.
Nicholas Pisano és családja nyolc évvel ezelőtt döntött úgy, hogy Olaszországból édesanyja szülőföldjére, Magyarországra költöznek, és kezdenek új életet. A végső lökést egy családi dráma adta meg, mely szorosan összefonódik a mediterrán országot sújtó migrációs válsággal.
Bár a legtöbb szülő számára sokszor kihívás, hogy milyen programokat szervezzen gyermekei számára a szünidőben, szerencsére tematikus táborok sora segíthet emlékezetessé és könnyebbé tenni a nyarat. Ezek között akad olyan is, ami az egész vakációt lefedi. Összeállításunk.
A család és a pihenés kerül a középpontba.
Miközben a fejlett országok többsége a csökkenő születésszámmal és az elöregedéssel küzd, Magyarország az egyik legambiciózusabb családpolitikai kísérletbe kezdett a világon.
Az ügy különösen érzékeny annak fényében, hogy Németországban évek óta emelkedik az antiszemita incidensek száma.
Ukrajna intenzíven támadja az oroszok által elfoglalt Krím-félszigetet.
Szepesfalvy Anna szerint a budapestiek joggal várják el, hogy a főváros ügyeiben ne politikai látványosságokat, hanem felelős döntéseket és tényleges munkát lássanak a képviselőktől.
