Amennyiben a vagyon nagyságát is az életszínvonal részének tekintjük, már messze nem állja meg a helyét az a kijelentés, hogy a román háztartások jobban élnek.
„A legfrissebb rendelkezésre álló Eurostat-adat, a 2017-es szerint a magyar háztartások nettó pénzügyi vagyona az az évi GDP 109,3 százalékán állt, ez 4,9 százalékponttal magasabb, mint egy évvel korábban, ezzel szemben a román háztartások mutatója 49,1 százalék volt. Azaz a hazai háztartások nettó pénzügyi vagyona mintegy 142 százalékkal magasabb a románokénál.
Amennyiben a vagyon nagyságát is az életszínvonal részének tekintjük, már messze nem állja meg a helyét az a kijelentés, hogy a román háztartások jobban élnek.
Az életminőséget az épített és a társadalmi infrastruktúra is befolyásolja, így a közutak, vasutak sűrűsége, a széles sávú és mobilhálózatok lefedettsége, a háztartások összkomfortjának, berendezettségének szintje, amelyek hazánkban lényegesen meghaladják a romániai színvonalat. Sokat elmond az utóbbiról, hogy egy Eurostat-felmérés szerint 2018-ban a román háztartások 29,7 százalékában, ezzel szemben a magyar háztartások 3,9 százalékában volt kerti illemhely, a tavalyi évkezdetkor a vidéki román iskolák 60 százalékában nem volt angol WC, azoknak a tanintézményeknek az aránya pedig még nagyobb, ahol fával fűtenek. Az oktatás színvonalát tükrözi, hogy noha a funkcionális analfabéták hazai 27,5 százalékos aránya is sok, Romániában eléri a 42 százalékot.
Végezetül érdemes megvizsgálni a két ország helyzetét fenntarthatósági szempontból is. A román folyó fizetési mérleg hiánya az elmúlt években meredeken romlott a túlzottan gyors bérkiáramlás és fogyasztási dinamika hatására, a román infláció jóval meghaladta a hazait, egyúttal a saját célkitűzésüket is, emellett számos más jel is a román gazdaság túlfűtöttségére utal. A túlfűtöttséget a román költségvetés is táplálja, mivel a román közalkalmazottak bérnövekedése messze meghaladta a versenyszféra ütemét, ami egyúttal a román államháztartás hiányának növekedéséhez vezetett.
Kérdéses, hogy idén 3 százalék alatt sikerül-e tartani a deficitet, akár a túlzottdeficit-eljárás is elindulhat a román kormány ellen.
Ebben a helyzetben különösen érdekes, hogy milyen fedezet biztosítja a nemrég megszavazott 70 százalékos nyugdíjemelést. Mindenesetre a román költségvetés és a román gazdaság fájdalmas kiigazítások elé nézhet, mindenképpen megkérdőjelezve a közelmúlt gyors gazdasági növekedésének fenntarthatóságát. Mindeközben a hazai folyó fizetési mérleg még mindig szerény mértékű többletet mutat, a tőkemérleggel kiegészülve pedig a külső finanszírozási képességünk kényelmesen pozitív, a hazai államháztartás az első fél évben szintén többletet ért el a pénzügyi számlák szerint. Azaz a hazai növekedés fenntarthatósága jóval megalapozottabb.”
***
A cikk a Pallas Athéné Domeus Educationis Alapítvány támogatásával valósult meg.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter szerint a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér utasforgalma 2024-ben várhatóan eléri a 18 millió főt, ami Európában a leggyorsabb növekedésnek számít a szektorban.
A vendégek száma 15,1, a vendégéjszakáké 8,5 százalékkal növekedett éves alapon októberben. Az ágazatot a külföldi turisták húzták, de nőtt a belföldi forgalom is. Ezek az adatok a jövőre vonatkozóan is bizakodásra adnak okot.
„A kormány célja világos, a gazdasági semlegességnek köszönhetően jövőre 3 és 6 % között lesz a gazdasági növekedés Magyarországon” – tette hozzá Bánki Erik.
Molnár Dániel, a Makronóm Intézet senior makrogazdasági elemzője szerint a kulcskérdés leginkább az lesz, hogy mennyire mernek majd a vállalatok bért emelni, vagy inkább óvatosabbak lesznek-e az év eleji bértárgyalások során. Ez a gazdasági kilátásoktól függ. A legtöbb vállalat rendszerint a március–áprilisi időszakban emeli a béreket. Ha akkor a kilátások pozitívak lesznek, akkor a nemzetgazdasági bérnövekedés is ismét közelítheti a két számjegyű szinteket.
Az ukránok dollármilliárdokat költöttek valamire, ami nem fegyver – elsősorban Németország örülhet.
Kettészakadt Európáról ír a La Repubblica, alig győzik negatív jelzővel.
Az M85-ös gyorsforgalmi autóút része a Bécsi domb alatt átvezető 780 méter hosszú dupla közúti alagút is.
