Amennyiben a vagyon nagyságát is az életszínvonal részének tekintjük, már messze nem állja meg a helyét az a kijelentés, hogy a román háztartások jobban élnek.
„A legfrissebb rendelkezésre álló Eurostat-adat, a 2017-es szerint a magyar háztartások nettó pénzügyi vagyona az az évi GDP 109,3 százalékán állt, ez 4,9 százalékponttal magasabb, mint egy évvel korábban, ezzel szemben a román háztartások mutatója 49,1 százalék volt. Azaz a hazai háztartások nettó pénzügyi vagyona mintegy 142 százalékkal magasabb a románokénál.
Amennyiben a vagyon nagyságát is az életszínvonal részének tekintjük, már messze nem állja meg a helyét az a kijelentés, hogy a román háztartások jobban élnek.
Az életminőséget az épített és a társadalmi infrastruktúra is befolyásolja, így a közutak, vasutak sűrűsége, a széles sávú és mobilhálózatok lefedettsége, a háztartások összkomfortjának, berendezettségének szintje, amelyek hazánkban lényegesen meghaladják a romániai színvonalat. Sokat elmond az utóbbiról, hogy egy Eurostat-felmérés szerint 2018-ban a román háztartások 29,7 százalékában, ezzel szemben a magyar háztartások 3,9 százalékában volt kerti illemhely, a tavalyi évkezdetkor a vidéki román iskolák 60 százalékában nem volt angol WC, azoknak a tanintézményeknek az aránya pedig még nagyobb, ahol fával fűtenek. Az oktatás színvonalát tükrözi, hogy noha a funkcionális analfabéták hazai 27,5 százalékos aránya is sok, Romániában eléri a 42 százalékot.
Végezetül érdemes megvizsgálni a két ország helyzetét fenntarthatósági szempontból is. A román folyó fizetési mérleg hiánya az elmúlt években meredeken romlott a túlzottan gyors bérkiáramlás és fogyasztási dinamika hatására, a román infláció jóval meghaladta a hazait, egyúttal a saját célkitűzésüket is, emellett számos más jel is a román gazdaság túlfűtöttségére utal. A túlfűtöttséget a román költségvetés is táplálja, mivel a román közalkalmazottak bérnövekedése messze meghaladta a versenyszféra ütemét, ami egyúttal a román államháztartás hiányának növekedéséhez vezetett.
Kérdéses, hogy idén 3 százalék alatt sikerül-e tartani a deficitet, akár a túlzottdeficit-eljárás is elindulhat a román kormány ellen.
Ebben a helyzetben különösen érdekes, hogy milyen fedezet biztosítja a nemrég megszavazott 70 százalékos nyugdíjemelést. Mindenesetre a román költségvetés és a román gazdaság fájdalmas kiigazítások elé nézhet, mindenképpen megkérdőjelezve a közelmúlt gyors gazdasági növekedésének fenntarthatóságát. Mindeközben a hazai folyó fizetési mérleg még mindig szerény mértékű többletet mutat, a tőkemérleggel kiegészülve pedig a külső finanszírozási képességünk kényelmesen pozitív, a hazai államháztartás az első fél évben szintén többletet ért el a pénzügyi számlák szerint. Azaz a hazai növekedés fenntarthatósága jóval megalapozottabb.”
***
A cikk a Pallas Athéné Domeus Educationis Alapítvány támogatásával valósult meg.
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
Hazánkban nőtt a legnagyobb mértékben a lakosság medián vagyona Európában 2023 és 2024 között.
A visszakúszó áremelkedés februárra olyan mértéket öltött, hogy márciusban a kabinet ismét beavatkozott. Megnéztük, hogy a támadó éket vezető Nemzetgazdasági Minisztérium mely területeket veheti célba az élelmiszer-kereskedelem után.
A gazdaságpolitika céljait illetően három kulcsszavunk lehet a biztonságos, bevonó bővülés.
Elemzők szerint lassanként visszatérhetünk arra a növekedési pályára, ahonnan 2022-ben, az orosz–ukrán háború előtt tértünk le.
A kormány szerint az árrés-szabályozás akár 2 százalékponttal is mérsékelheti az élelmiszer-inflációt.
A törököknek is szükségük lehet majd egy-két jó tanácsra.
Nem megy el a rivális.
A négyéves Medárd napok alatt belopta magát egy ország szívébe. Hőstettét és helytállását jó ideig nem fogjuk feledni. De egyre több helyen felmerül a kérdés, hogy is írjuk helyesen az életet mentő köszönését. Utánajártunk!
