Hadat üzent a kormány az inflációnak

Tavaly decemberben és az idei év első hónapjában ismét meredeken emelkedni kezdett a magyarországi infláció. A fogyasztói árak növekedése nem új keletű probléma. Egy évvel ezelőtt úgy tűnt, búcsút inthetünk a drasztikus drágulásnak, de most ismét meglódult az infláció. Európában is az egyik legrosszabb mutatót produkálta hazánk, ami azért is nehezen érthető, mert közben a forint erősödött az év elejéhez képest, és az üzemanyagok ára is lefelé tendált. Ennek a kettőnek együttesen jócskán lefelé kellett volna húznia az inflációt. A Központi Statisztikai Hivatal által közzétett adatok szerint januárban 5,5, februárban 5,6 százalékkal voltak magasabbak az árak az előző év azonos időszakához képest. A Nemzetgazdasági Minisztérium gyors vizsgálata alapján hamar megtalálták a legfőbb felelősöket: a nagy kereskedelmi láncokat.

Az első csata: az élelmiszerárak letörése

Az alapvető élelmiszerek drágulásának üteme ugyanis még az év elejit is meghaladta: az előző évhez képest 7,1 százalékkal kerültek többe az élelmiszerek, és az NGM előrejelzése szerint márciusban még tovább drágultak, legalábbis egy darabig. Ez az emelkedés a tárca álláspontja szerint egyáltalán nem volt indokolt: rengeteg termékre hatalmas mértékű nyereséget tettek a kereskedelmi láncok, egyes árucikkeket jóformán a megfizethetetlenségig drágítva. A kormányzat eleinte szóval próbált hatni a boltokra, majd közbelépett, és március 17-ével bevezette az árrésstopot.

Ettől az időponttól harminc alapvető élelmiszer – valójában termékkategória, összességében mintegy ezer termék – árrése nem lehet magasabb tíz százaléknál. Az intézkedés rögtön meglátszott a boltokban, rengeteg termék ára szinte feleződött egy nap alatt. Látványosan olcsóbbak lettek a tejtermékek, amelyeknek a drágulását különösen megérezték a fogyasztók.

Az NGM előzetes számításai szerint 

Molnár Dániel, a Magyar Gazdaságfejlesztési Ügynökség vezető elemzője elmondja: az árrésstop által érintett alapvető élelmiszerek súlya az élelmiszerkosárban nagyságrendileg 25, a teljes fogyasztói kosáron belül 7,5 százalék. „A kormányzati bejelentések szerinti 17 százalékos árcsökkenés közvetlenül akár 1,3 százalékponttal is lassíthatja a teljes inflációt. Viszont az intézkedés a legkisebb boltokat nem érinti, illetve más élelmiszerek esetében várhatók áremelések, ezeket is figyelembe véve összességében inkább 1 százalékpont alatt lehet az árrésstop hatása” – összegez.

A szakértő kiemeli: az árrésstop egyelőre május végéig tart, akkorra már nemcsak az áprilisi adatok, hanem az Árfigyelő révén a májusi adatok is a kormányzat rendelkezésére állnak majd. „Előreláthatóan akkor fogják értékelni a hatást: ha a nem érintett termékek ára olyan mértékben emelkedik, hogy az ellensúlyozza az árrésstop hatását, várható a termékkör bővítése. A meghosszabbítás mellett szól, hogy az intézkedés feloldása azonnali inflációs hatással járna, ahogy azt tavaly júliusban is láthattuk a kötelező akciózás kivezetésekor” – teszi hozzá.

Újabb front nyílhat a szolgáltatásoknál

Az inflációérzetet leginkább generáló élelmiszer-áremelkedést egy időre tehát sikerült megfékezni, de összességében még nem lesz elegendő a tendencia megfordítására, és bőven van még olyan terület, amelyre odahathat a kormányzat. Molnár Dániel szerint ha részletesen megnézzük az inflációs folyamatokat, akkor láthatjuk, hogy az élelmiszerek és a szolgáltatások esetében vannak a legnagyobb problémák. Nemcsak az, hogy a drágulásuk meghaladja a teljes fogyasztói kosárét, de hosszabb ideje e két csoportnál látható a legerősebb átárazás havi szinten. A többi termékcsoport – például a ruházkodási és a tartós fogyasztási cikkek – átlagos éves árváltozása februárban a jegybanki célt sem érte el, csupán 2,6 százalékot tett ki, és az átárazási mintázatokban sem láthatók kiugró értékek. Vagyis az infláció letörésének kulcsa továbbra is az élelmiszerek és a szolgáltatások területén keresendő.

„A szolgáltatásokon belül is eltérő folyamatok rajzolódnak ki. Több tételnél a béremelések hatása jelenhetett meg az árakban, az év első hónapjaiban 10 százalék felett drágultak olyan személyi szolgáltatások, mint a kölcsönzés, a lakásfelújítás és -karbantartás, a takarítás, a ruhajavítás és -tisztítás; és a testápolási szolgáltatások is ide sorolhatók. Tapasztaljuk, hogy a kereslet élénkülésére a vállalatok is bátrabban áraznak és hárítják át a költségeiket. Figyelembe véve, hogy ezek a tételek a fogyasztói kosáron belül kis súllyal szerepelnek, illetve vállalati oldalon többnyire mikro- és kisvállalkozásokat találunk, nem várható szabályozói beavatkozás. Inkább a verseny élénkülése, az új belépők hozhatnak változást” – húzza alá az elemző.

Mindezeken túl 

éves bázison az év elején; a magas kereslet, valamint a lakásárak emelkedése is támogatta az inflációt. A kormányzat tavaly a 21 pontos Új gazdaságpolitikai akcióterv kapcsán jelentette be, hogy vizsgálat alá vonja a lakásbérleti díjak és a szerződési feltételek rendszerét, vagyis várható a szabályozási beavatkozás. A lakbér súlya a fogyasztói kosáron belül alacsony, csupán 2 százalékos, aminek oka, hogy Magyar­országon nagyon magas, 90 százalék körül van a saját lakásban élők aránya, vagyis a többséget közvetlenül nem érinti a helyzet. Viszont a fiatalokat, akik szeretnének otthonról elköltözni, már erőteljesen.

Az áremelkedés 10 százalék felett volt a telefon-, internet- és tévé-előfizetésnél, valamint a postai szolgáltatásoknál. Még mindig a tavalyi áremelések hatása hajtja fel az árakat. 2024 márciusában a vállalatok egy része, például a telekommunikációs szektorban, a megelőző évi infláció alapján emelt árat, két szám­jegyű mértékben, ami jókora dinamikát eredményezett. Ez a hatás a következő hónapban ki fog futni, tekintve, hogy idén csak a tavalyi infláció mértékével emelik áraikat a szolgáltatók. A tavalyi áremelések bázisba kerülése 0,3 százalékponttal lassíthatja az inflációt a tételek fogyasztási súlyát figyelembe véve. Szabályozói oldalról a legnagyobb problémát az jelenti, hogy az átárazás nem a költségek figyelembevételével történik, hanem az előző évi infláció függvényében, így pedig középtávon is nehezebb letörni az inflációt.

Nagy Márton nemzet­gazdasági miniszter március közepén sajtótájékoztatón jelezte, hogy a telekommunikációs cégek is a kormány célkeresztjébe kerülhetnek. A kabinet első körben feltehetően önkéntes árcsökkentést vár majd el.

Terítéken a bankok

Egy másik területen viszont már el is kezdődtek az egyeztetések. A tárcavezető március elején jelezte, hogy indokolatlanul magasnak tartja a banki számlavezetési díjak emelkedését. Addigra hét pénzintézet jelentette be, hogy az infláció mértékével emeli a díjait. Éves összehasonlításban a pénzügyi szolgáltatások ára 13 százalékkal volt magasabb. 

és még a legkisebb mértékű emelkedés, a bankkártyák díjnövekedése is 6 százalékos volt. Nagy Márton emiatt már több körben tárgyalt a pénzintézetek képviselőivel és a Magyar Bankszövetséggel. Mint fogalmazott: a bankok első ajánlata elég gyengére sikeredett, így folytatják a megbeszéléseket.

Molnár Dániel rámutat, hogy az egyéb szolgáltatásoknál februárban éves alapon 14,5, havi alapon 3,2 százalékkal nőttek az árak, 5,5 százalékos súlyuk nyomán pedig jelentősen hozzájárultak az inflációhoz. A KSH idesorolja többek között a banki díjtételeket – a kártyahasználati, számla­vezetési, átutalási díjat –, és a biztosítási díjak is itt jelennek meg.

„Az áremelkedési ütem egyértelműen meg­mutatja, hogy a pénzügyi szolgáltatók áthárították a költségeiket, a tranzakciós illeték megemelését, valamint végrehajtották a szokásos inflációkövető átárazásukat is. Az áremelések e körben sem a költségeket tükrözik, ismeretes, hogy a bankszektor a tavalyi évben is profitrekordot ért el. Ebben a termékcsoportban akár egy 5 százalékpontos mérséklődés – ennyit gyorsult december óta itt az áremelkedési ütem – közel 0,3 százalékponttal lassíthatja a teljes inflációt” – szögezi le a Magyar Gazdaságfejlesztési Ügynökség vezető elemzője.

Nagy Márton hétfői sajtótájékoztatóján is kitért a témára. Mint mondta: nehéz egyezségre jutni a bankokkal, így nagy az esély arra, hogy a bankszámláknál is árstopot vezessenek be, és a tavaly decemberi szintre állítsák vissza a díjszabást. A telekommunikációs cégekkel véleménye szerint könnyebben meg tud majd egyezni a kormány egy önkéntes árcsökkentésről.

Nyitókép: MTI/Balogh Zoltán