Már Görögországnak is a hitelezők fizetnek, hogy hitelt adhassanak

Fizetnek a befektetők, hogy kölcsön adhassanak

Görögország először bocsátott ki negatív kamatozású kötvényt – a 487,5 millió euró összértékű, 13 hetes papírok hozama mínusz 0,02 százalék volt, így a befektetők Athénnak fizetnek azért a kiváltságért, hogy kölcsönt adhassanak. Ezzel Görögország csatlakozik Írországhoz, Olaszországhoz és Spanyolországhoz, nem is beszélve gyakorlatilag az euróövezet összes fontosabb államáról, amelyeknek előnyére válik az EKB monetáris politikája és a globális recessziótól való félelem.

Görögország kétszer ment csődbe, most mégis kiváló feltételekkel jut pénzhez. A negatív hozamok persze a megtakarítóknak, a nyugdíjalapoknak és a biztosítóknak már rosszabb hírt jelentenek.

Annyira nem reményteli a helyzet

A görög kormány eközben 2020-ra csupán 2,8 százalékos növekedést jósol, a gazdaság valójában pedig nincs túl jó helyzetben. Elemzők szerint semmi sem indokolja a kötvénypiaci folyamatokat, pontosabban a világ legnagyobb kötvénypiaci buborékát fújja a válságtól tartó Európai Központi Bank, miközben valójában válság nincs, a német politika pedig gazdasági karcolásokra kínál morfiumos kezelést.

Ha a befektetők hajlandóak ma száz eurót adni egy országnak, hogy holnap 99-et kapjanak vissza, az azt jelenti, hogy szerintük még ez is megéri, azaz gyakorlatilag deflációra vagy a többi eszköz árának komolyabb csökkenésére számítanak, ami nem biztató jel.

***

A cikk a Pallas Athéné Domeus Educationis Alapítvány támogatásával valósult meg.