A közép-európaiak túlzottan is naivak voltak az unióval.
A norvég közgazdásszal a Makronóm a Mandiner hetilap legfrissebb számában beszélgetett a gazdasági felzárkózásról.
„Először Romániában vettem észre, ahol a Lidl – a nagy német kiskereskedelmi lánc – gyakorlatilag a nyugati, anyaországokban támogatott élelmiszerek fő elosztójaként és piacra vivőjeként működik, a helyi, nemzeti termelők kárára. Számos vendéglátóm elmondta, hogy a helyi, román élelmiszereket csak a kis helyi piacokon lehet fellelni, oda szorultak ki. Eközben a román termőföldet külföldiek szerzik meg. És persze rákényszerítik a román termelőket arra, hogy a harmadik világ termelőivel versenyezzenek árakban.
A magyar esetet még nem vizsgáltam, de amikor egy lenyűgöző budapesti piacon jártam, ahol egyből észrevettem az egyenesen a német áruházláncba vezető liftet, akkor gondoltam, hogy Magyarországon is hasonló problémák lehetnek. (...)
Igen, a közép-európaiak túlzottan is naivak voltak az unióval. Sok esetben szinte becsapták ezeket az országokat, ahogyan a letteket a cukorkvótákkal. Aggasztó, hogy egyes országok, amelyek megkíséreltek demokratikussá válni, mint Grúzia vagy Ukrajna, rosszul teljesítenek, főleg azért, mert hallgatniuk kellett az IMF és a Világbank tanácsaira. A nem demokratikus Fehéroroszországnak sokkal jobban megy. Na nem azért, mert Lenin szobra Minsz főterén állva figyeli a gazdaságot, hanem mert egészen jó iparpolitikát folytatnak, ideértve egyes IT-parkokat is, amelyek gyakorlatilag magánkezdeményezések.
Nagyon aggasztónak tartom, hogy az olyan nem demokratikus országok, mint Kína, Fehéroroszország vagy Szingapúr, illetve Kazahsztán, ahol nemrég jártam – sokkal jobban teljesít gazdaságilag, mint a legtöbb demokrácia. Ennyit számít, ha valakinek nem kell az IMF-re és a Világbankra hallgatnia a gazdaságpolitikában. A nyugatnak fel kell ébrednie és felfognia, milyen károkat okoztak a washingtoni intézmények a nyugati értékekben, a demokráciában. (...)
Minden sikeres felzárkózási út gazdasági értelemben – legyen az politikailag kellemetlen vagy kellemesebb egyesek számára – ugyanaz volt, a gazdasági felzárkózásnak egy ismert útja van.”
***
A cikk a Pallas Athéné Domeus Educationis Alapítvány támogatásával valósult meg.
Egyelőre nem tudni, pontosan mikor, de várhatóan a következő hetekben, hónapokban megérkeznek az eddig visszatartott pénzek Brüsszelből. Az uniós források felszabadításáról Magyar Péter május végén állapodott meg az Európai Bizottság elnökével. Megnéztük, hogy sülhet el ez a dolog és mit hozhat egy esetleges kapkodás.
Friedrich Merz a mennybe viheti a magyar miniszterelnököt – vagy magával ránthatja az éjfekete semmibe. Kohán Mátyás írása.
Az ország igazi érdeke az építkezés, a fejlődés, nem a műbalhé, a hergelés, a kampány folytatása.
Beszédes számokat közöltek.
Szalai Piroska közgazdász az M1 műsorában ismertette, hogy mennyire stabil valójában a magyar gazdaság.
Adócsökkentés, EU-pénzek, vagyonadó és olcsóbb energia: egyetlen gazdaságpolitikai történet különböző fejezetei. A Tisza programja egyszerre ígér gyors segítséget a háztartásoknak és szerkezeti fordulatot a gazdaságban. De minden ilyen csomag mögött ott húzódik a klasszikus dilemma: ki fizeti meg az árát, és mikor?
Görög Márta kijelentette, „Magyarország készen áll arra, hogy aktív és konstruktív partnerként vegyen részt a munkában”.
A Kreml szerint jó és baráti hangulatban zajlott Vlagyimir Putyin és Gerhard Schröder négyszemközti találkozója. A hallgatás azonban csak tovább erősíti a kérdést, milyen szerepet szánhatnak a volt német kancellárnak.
