A közép-európaiak túlzottan is naivak voltak az unióval.
A norvég közgazdásszal a Makronóm a Mandiner hetilap legfrissebb számában beszélgetett a gazdasági felzárkózásról.
„Először Romániában vettem észre, ahol a Lidl – a nagy német kiskereskedelmi lánc – gyakorlatilag a nyugati, anyaországokban támogatott élelmiszerek fő elosztójaként és piacra vivőjeként működik, a helyi, nemzeti termelők kárára. Számos vendéglátóm elmondta, hogy a helyi, román élelmiszereket csak a kis helyi piacokon lehet fellelni, oda szorultak ki. Eközben a román termőföldet külföldiek szerzik meg. És persze rákényszerítik a román termelőket arra, hogy a harmadik világ termelőivel versenyezzenek árakban.
A magyar esetet még nem vizsgáltam, de amikor egy lenyűgöző budapesti piacon jártam, ahol egyből észrevettem az egyenesen a német áruházláncba vezető liftet, akkor gondoltam, hogy Magyarországon is hasonló problémák lehetnek. (...)
Igen, a közép-európaiak túlzottan is naivak voltak az unióval. Sok esetben szinte becsapták ezeket az országokat, ahogyan a letteket a cukorkvótákkal. Aggasztó, hogy egyes országok, amelyek megkíséreltek demokratikussá válni, mint Grúzia vagy Ukrajna, rosszul teljesítenek, főleg azért, mert hallgatniuk kellett az IMF és a Világbank tanácsaira. A nem demokratikus Fehéroroszországnak sokkal jobban megy. Na nem azért, mert Lenin szobra Minsz főterén állva figyeli a gazdaságot, hanem mert egészen jó iparpolitikát folytatnak, ideértve egyes IT-parkokat is, amelyek gyakorlatilag magánkezdeményezések.
Nagyon aggasztónak tartom, hogy az olyan nem demokratikus országok, mint Kína, Fehéroroszország vagy Szingapúr, illetve Kazahsztán, ahol nemrég jártam – sokkal jobban teljesít gazdaságilag, mint a legtöbb demokrácia. Ennyit számít, ha valakinek nem kell az IMF-re és a Világbankra hallgatnia a gazdaságpolitikában. A nyugatnak fel kell ébrednie és felfognia, milyen károkat okoztak a washingtoni intézmények a nyugati értékekben, a demokráciában. (...)
Minden sikeres felzárkózási út gazdasági értelemben – legyen az politikailag kellemetlen vagy kellemesebb egyesek számára – ugyanaz volt, a gazdasági felzárkózásnak egy ismert útja van.”
***
A cikk a Pallas Athéné Domeus Educationis Alapítvány támogatásával valósult meg.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter szerint a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér utasforgalma 2024-ben várhatóan eléri a 18 millió főt, ami Európában a leggyorsabb növekedésnek számít a szektorban.
A GDP már nem elég a fenntarthatóság és az emberi jóllét mérésére – állítja Kőrösi Csaba, az ENSZ Közgyűlés volt elnöke. Egy új magyar mutatószám, amelyet a Makronóm Intézet is jegyez, radikálisan új perspektívát hozhat a globális gazdasági és fenntarthatósági folyamatok mérésébe, mert a társadalmi egyenlőtlenségek, a természeti erőforrások és a humán tőke helyzetét is elemzi. A módszertan már az ENSZ figyelmét is felkeltette.
Dinamizálni és növekedési pályára szeretnék állítani a nemzetgazdaságot – hangsúlyozta a nemzetgazdasági miniszter.
A vendégek száma 15,1, a vendégéjszakáké 8,5 százalékkal növekedett éves alapon októberben. Az ágazatot a külföldi turisták húzták, de nőtt a belföldi forgalom is. Ezek az adatok a jövőre vonatkozóan is bizakodásra adnak okot.
„A kormány célja világos, a gazdasági semlegességnek köszönhetően jövőre 3 és 6 % között lesz a gazdasági növekedés Magyarországon” – tette hozzá Bánki Erik.
Molnár Dániel, a Makronóm Intézet senior makrogazdasági elemzője szerint a kulcskérdés leginkább az lesz, hogy mennyire mernek majd a vállalatok bért emelni, vagy inkább óvatosabbak lesznek-e az év eleji bértárgyalások során. Ez a gazdasági kilátásoktól függ. A legtöbb vállalat rendszerint a március–áprilisi időszakban emeli a béreket. Ha akkor a kilátások pozitívak lesznek, akkor a nemzetgazdasági bérnövekedés is ismét közelítheti a két számjegyű szinteket.
Egy sikertelen támadásban az ukrán védelem FPV-drónokkal összesen nyolc támadó páncélost semmisített meg, a leírás alapján valahol Kupjanszk előtt.
