Ha a szabadidőt, a halandóságot, a fogyasztást, illetve a társadalmi egyenlőtlenségeket is figyelembe vesszük, akkor Svédország és Franciaország szinte az amerikai életszínvonalon áll, míg jövedelmekben csak annak 70-80 százalékát hozzák.
Charles Jones és Peter Klenow a GDP-t hibás jóléti mutatónak tartja. A szerzőpáros ehelyett új, átfogó jóléti mutatót fejleszt, amely alapján valós képet kaphatunk a jólétünk alakulásáról, így kialakítható egy olyan gazdaságpolitika is, amely valóban növeli a jólétet. A szerzők új mérőszáma figyelembe veszi a szabadidőt, a halandóságot, a fogyasztást, illetve a társadalmi egyenlőtlenségeket is.
Franciaország és az USA
Az egy főre jutó GDP Franciaországban csak az USA szintjének 67 százalékát tette ki 2007-ben és a fogyasztás is csak az amerikai 60 százalékára rúgott. Más jóléti mutatók viszont már a franciák elsőbbségét hirdetik: a születéskor várható élettartam Franciaországban 80 év, míg Amerikában csupán 77.
Átlagosan a szabadidő is több Franciaországban, mert miközben az amerikaiak átlagosan 877 órát dolgoztak évente, a franciák csak 535-öt (nem egy dolgozóra, hanem egy főre nézve). Emellett az egyenlőtlenségek is alacsonyabbak voltak Franciaországban, mint az egyenlőtlenségekről híres amerikai gazdaságban.
A nyugat-európai országok életszínvonala nagyon közel van az amerikaihoz, ha figyelembe vesszük a magasabb várható élettartamot, a több szabadidőt és az alacsonyabb egyenlőtlenségeket – állítják a szerzők.
Kelet-Ázsia és Afrika
Hong Kong és Szingapúr is gazdag országok, akárcsak az USA. A két professzor számítása szerint, függetlenül attól, hogy a szingapúri jövedelmek az amerikainak a 117 százalékát teszik ki, a jólét összességében csak az amerikai színvonal 57 százalékán áll, főleg az alacsony fogyasztás miatt, amely a GDP 0,5 százaléka alatt van. Ezenkívül a szabadidő is elég korlátozott Szingapúrban.
az alacsony várható élettartam, a nagy egyenlőtlenségek, a kevés szabadidő vagy az alacsony fogyasztás miatt.
Afrikára vetítve, ha az egy főre jutó GDP-t vizsgáljuk, akkor Botswana és Dél-Afrika gazdag fejlődő országoknak számítanak, mivel elérik az USA jövedelmi szintjének 20 százalékát. Ennek ellenére a hatalmas egyenlőtlenségek és az AIDS – amely miatt a várható élettartam lecsökkent 52 évre – hatására a két ország az amerikai jólét csupán öt százalékán áll.
Jólét és jövedelem, 2007
Az új Szingapúrok
A közgazdaságtan az átváltásokról, a korlátok és a lehetőségek közötti egyensúlyozás művészetéről szól. Ha például növekszik az egy főre jutó GDP, azaz gazdagabbak vagyunk pénzben mérve, ahogyan az Szingapúrban és Hong Kongban is történt, akkor ezt csökkenő fogyasztás és kevesebb szabadidő kísérheti.
A két stanfordi közgazdász szerint a leggyorsabban növekvő országok is hasonló cipőben járnak majd mint Szingapúr, ugyanezeket a negatív hatásokat érzékelve.
Összegezve, a kutatók úgy látják, hogy a jólét országok közötti egyenlőtlensége még a GDP-ben, azaz a jövedelmekben mért egyenlőtlenségeknél is nagyobb. Másrészt, Nyugat-Európa életszínvonalban közelebb áll az USA-hoz, mint jövedelmekben, mert a szabadidő és a hosszabb élet jócskán kiegyenlíti azt a hátrányt, hogy kevesebbet fogyasztanak, mint az amerikaiak. A fejlődő országokban ugyanakkor az figyelhető meg, hogy a jövedelmekben mért jólétnél az életszínvonalban mért jólét sokkal alacsonyabb. Az alábbi ábrán az 1980 és 2007 közötti fejlődést mutatják meg, ahol a trendvonal felett azon országokat találjuk, ahol a jólét gyorsabban nőtt, mint a jövedelmek (például Irak, Törökország, Lengyelország, Dél-Korea), a trendvonal alatt pedig azokat, ahol az egy főre jutó GDP nőtt gyorsabban, mint a tényleges jólét (például Norvégia, Kína, Írország, Luxemburg vagy Botswana).
Grönland hatalmas ritkaföldfémkészletei elvben enyhíthetnék Európa – így Magyarország – nyersanyagfüggését, ám a kitermelés legkorábban 2035 körül indulhat érdemben. Ez azt jelenti, hogy az EU akkumulátoripara a következő évtizedben továbbra is szinte teljesen Kínára kell támaszkodjon.
„2010 óta Magyarország gazdasága az egyik legnagyobb felzárkózási pályát futotta be egész Európában” – szögezte le Sebestyén Géza.
„Túlságosan eldurvultak a dolgok” – mondta a munkácsi 128. hegyi rohamdandár tüzére.
Szinte a csapból is az folyik, hogy a mesterséges intelligencia az élet egyre több területén előretör, és időről-időre felvetődik a kérdés: vajon felül tud-e kerekedni valaha az emberi agyon. Mesterséges intelligencia-szakértőt kérdeztünk a témában.
„Ez az ellenzék politikai támadása a KSH ellen” – mutatott rá Szalai Piroska.
A kommunizmust azok az emberek éltetik, akik soha nem akartak megdolgozni semmiért és minden követ megmozgattak, hogy elvegyék a tehetségesektől, a szorgalmasaktól.
Tanács Zoltán arról is beszélt ezek után, hogy mindenki nyugodt szívvel szavazhat majd a Tiszára.
Morgan Muchnick Gulyás Virágnak a politikai polarizációról, a közösségi média hatásáról és a Z generáció befolyásáról beszél, hangsúlyozva a párbeszéd és a kontextus fontosságát a globális politikában.
