Jólét és jövedelem, 2007

Az új Szingapúrok
A közgazdaságtan az átváltásokról, a korlátok és a lehetőségek közötti egyensúlyozás művészetéről szól. Ha például növekszik az egy főre jutó GDP, azaz gazdagabbak vagyunk pénzben mérve, ahogyan az Szingapúrban és Hong Kongban is történt, akkor ezt csökkenő fogyasztás és kevesebb szabadidő kísérheti.
A két stanfordi közgazdász szerint a leggyorsabban növekvő országok is hasonló cipőben járnak majd mint Szingapúr, ugyanezeket a negatív hatásokat érzékelve.
Összegezve, a kutatók úgy látják, hogy a jólét országok közötti egyenlőtlensége még a GDP-ben, azaz a jövedelmekben mért egyenlőtlenségeknél is nagyobb. Másrészt, Nyugat-Európa életszínvonalban közelebb áll az USA-hoz, mint jövedelmekben, mert a szabadidő és a hosszabb élet jócskán kiegyenlíti azt a hátrányt, hogy kevesebbet fogyasztanak, mint az amerikaiak. A fejlődő országokban ugyanakkor az figyelhető meg, hogy a jövedelmekben mért jólétnél az életszínvonalban mért jólét sokkal alacsonyabb. Az alábbi ábrán az 1980 és 2007 közötti fejlődést mutatják meg, ahol a trendvonal felett azon országokat találjuk, ahol a jólét gyorsabban nőtt, mint a jövedelmek (például Irak, Törökország, Lengyelország, Dél-Korea), a trendvonal alatt pedig azokat, ahol az egy főre jutó GDP nőtt gyorsabban, mint a tényleges jólét (például Norvégia, Kína, Írország, Luxemburg vagy Botswana).