Újabb óriásberuházás érkezik Magyarországra
Dunavarsányban építi meg első közép-kelet-európai üzemét Dél-Korea vezető élelmiszeripari vállalata.
181 amerikai vállalat augusztus 19-én elfogadott egy dokumentumot, amelyben az amerikai cégvezetők új alapokra helyeznék a vállalatirányítást, felelősséget vállalva a szélesebb társadalomért. Kellemetlennek tartják már a neoliberális dogmákat, de a szándék őszintesége nem egyértelmű. Vajon kinek lesz jobb, amit kitaláltak?
A Business Roundtable nevű szervezet amerikai nagyvállalatok érdekvédelmi szerveződése, amelynek célja, hogy vállalati érdekek mentén alakítsák a gazdaságpolitikát. Elemzők szerint a szervezet is felelős a fogyasztókat védő szabályozások csökkentéséért, a foglalkoztatást ösztönző programok akadályozásáért, a szakszervezetek gyengítéséért, az adóelkerülést szolgáló „szabadkereskedelmi” egyezmények melletti lobbizásért, a környezetvédelmi szabályok lazításáért, a vállalatok támogatásainak növeléséért és persze igyekeztek megakadályozni a vállalati igazgatótanácsok elszámoltathatósága felé tett lépéseket is.
Legújabb kommunikációs trükként pedig azt hangsúlyozzák, hogy érzik a piacgazdaság jelenlegi modelljének problémáit és nyitottak a megoldásokra. Ezzel immár hivatalosan, maguk a vállalatvezetők cáfolták meg a neoliberális atyamester, Milton Friedman (1912-2006) vélekedését, miszerint a vállalat egyetlen és kizárólagos célja a részvényesi érték és a profit maximalizálása.
Friedman úgy vélte, hogy a vállalat társadalmilag akkor viselkedik felelősen, ha semmi másra, csak a profit maximalizálására koncentrál. A vállalati világ ismételgetett dogmájává vált a mondat az elmúlt évtizedekben, miszerint a dolgozó, a fogyasztó vagy a társadalom nem lehet szempont a profitmaximalizálás során – hiszen amikor a profitot maximalizáljuk, a társadalmi jólétet maximalizáljuk, a piac majd gondoskodik mindenki másról.
A Business Roundtable, az amerikai részvénypiaci tőke 30 százalékát képviselő legfontosabb amerikai vállalati lobbiszervezet tagjai azonban most úgy érzik, hogy egyre kellemetlenebbé válnak a neoliberális „értékek” és a cég tevékenységének túl kell mutatnia azon, hogy a tulajdonosoknak termeljen még több pénzt. A neoliberális kapitalizmust tehát az amerikai nagyvállalatok 2019-ben látványosan temetni kezdték. De vajon mit találtak ki helyette?
Vajon a változásnak az az oka, hogy e vállalatok kellő hatalmat és pénzügyi erőt szereztek már ahhoz, hogy a társadalmi felelősségvállalás ürügye alatt kiterjesszék hatalmukat?
„Nemesnek tűnő célok, de a magunk részéről nem tudunk dermesztőbbet elképzelni a megvalósulásuknál. A szép szavak mögött ugyanis korlátlan hatalmi ambíciók rajzolódnak ki. Figyelmesen olvasva a nyilatkozatot világossá válik, hogy a szöveget jegyző 181 multinacionális vállalat valójában a globális kormányzás programját hirdeti meg, és az állam szerepére jelentkezik be” – írja Lánczi Tamás a Mozgástér blogon.
***
A cikk a Pallas Athéné Domeus Educationis Alapítvány támogatásával valósult meg.