Mi lesz abból, hogy az EU elfogadta az újabb ukrán hitelt? Itt az elemző válasza (VIDEÓ)
Kiszelly Zoltán elmondta, mire lehet elég a 35 milliárd dollár.
Nem kell túlzott eladósodástól tartani makrogazdasági szinten.
„Nem kell túlzott eladósodástól tartani makrogazdasági szinten, ezt több mutató is igazolja.
Például az, hogy a lakossági hitelpiacon az újonnan folyósított hitelek volumene a jövedelemhez viszonyítva erősen elmarad a válság előtti szinttől, és ez visszafogja az esetleges túlzott eladósodást. A jegybanki adatok szerint a múlt év végén a lakáshitel-szerződések éves volumene nominálisan ismét elérte a 2008. évi szintet. A háztartási hitelek kibocsátásának egészét vizsgálva azonban nominálisan a 2008-as volumen 75 százalékát, reálértelemben pedig 57 százalékát tette ki. Lényeges adat az a szintén jegybanki kimutatás, amely szerint az új hitelek és a háztartások rendelkezésre álló jövedelmének aránya 2008-ban 14 százalék volt, 2018-ban pedig csak 7 százalék.
A nettó fizetések növekedése, a reálbérek emelkedése támaszt ad a lakossági hitelkeresletnek, ahogy az alacsony kamatszintek is. Szerencsére nemzetközi szinten is fordulat látszik a monetáris politikában: az Európai Központi Bank és az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed is inkább a laza feltételek irányába mozdulhat el, ezért a Magyar Nemzeti Bank is fenntarthatja az alacsony kamatszinteket biztosító laza feltételeket.
Visszatérve a fizetésekre és a lakáshitelekre, érdemes megnézni, hogy egy tízmillió forintos, húszéves futamidejű lakáshitelnél mi a helyzet. A Money.hu kalkulációi szerint a szóban forgó hitelből a legolcsóbbak kevesebb mint hetvenezer forintos havi törlesztéssel felvehetők voltak július végén. A KSH által – családi adókedvezmény nélkül – számított nettó átlagkereset 247 ezer forint volt. Vagyis a nettó átlagfizetés 28 százaléka kellene a hiteltörlesztésre. Ezzel szemben négy évvel ezelőtt a havi átlag nettó fizetés 179 ezer forintot tett ki, ebben az esetben ugyanez a hetvenezer forintos törlesztés már 41 százalékot vitt volna el belőle.
Összességében egyelőre nem kell tartani a túlzott eladósodástól, de ahhoz, hogy ez így maradjon, a hitelfelvevőknek továbbra is tudatosan kell mérlegelniük a kockázatokat.”
***
A cikk a Pallas Athéné Domeus Educationis Alapítvány támogatásával valósult meg.