Matolcsy atomfegyverével menne a spekulánsoknak a brit Munkáspárt

Egy előrehozott választásra, ezen pedig a Munkáspárt győzelmére van szükség ahhoz, hogy a pénzügyi tranzakciós adó Nagy-Britanniában is megvalósuljon – írja Larry Elliott, a Guardian publicistája. John McDonnell, a párt árnyék pénzügyminisztere szerint senki sem vitatja az adó szükségességét a pártban, így azt szeptemberben a párt választási programjába emelhetik – írja a Napi.hu.

A portál hozzáteszi, hogy a londoni pénzügyi szektor lobbistái „azonnal erőteljes frontális támadást indítanak majd ellene. Azzal fognak érvelni, hogy a brit pénzügyi szektor összesen egymillió embernek ad munkát, jelenleg is évente 75 milliárd font adót fizet be a költségvetésbe és olyan fontos szolgáltatásokat nyújt, mint a nyugdíjmegtakarítások fialtatása, illetve a jelzáloghitek és a biztosítások nyújtása. A pénzügyi intézmények minden további adó tervére úgy reagálnak, hogy az fékezné a gazdasági növekedést és elvinnék a megtakarítások után fizethető kamat egy részét.”

A Guardian pulicistája szerint ha a Munkáspárt nyeri a következő szavazást, akkor hiába a pénzügyi szektor lobbizása, a pénzügyi szektornak vállalnia kell az új adót.

A tranzakciós adó a magyar kormány unortodox válságkezelési eszköze volt, amely hozzájárult ahhoz, hogy Magyarország elutasíthassa a nemzetközi szervezetek által követelt megszorító politikákat és bevonja a közteherviselésbe a többségében külföldi tulajdonúvá vált, a szocialista kormányokkal hallgatólagos szövetségre lépő, a háztartások jelentős részét devizában eladósító bankszektort.

A Napi.hu emlékeztet, hogy „az Egyesült Királyságban egyébként már létezik a tranzakciós adó gyengébb változata: a londoni tőzsdén jegyzett részvények adásvétele után kell fizetni egy szerény százalékot, amiből a brit kormány 2017-2018-ban 3,5 milliárd fontot gyűjtött be. (Ez közel 1250 milliárd forint, amiből majdnem három budapesti 4-es metrót lehetne építeni.) És ez egy jó adó az állam nézőpontjából, mert nagyon nehéz elkerülni a fizetését. McDonnell stábjának javaslata a részvénytranzakcióknál tágabb körre vonatkozna.”

A tranzakciós adóval szembeni legfőbb érv általában az, hogy rontaná a pénzügyi piacok működésének hatékonyságát. James Tobin közgazdász volt az, aki az 1970-es években felvetette a nemzetközi pénzügyi tranzakciók megadóztatásának szükségességét azzal a szándékkal, hogy „homokot öntsenek a pénzügyi rendszer fogaskerekei közé, amivel például akadályozhatták volna a tőkekiáramlást vagy a túlburjánzó spekulációt.” A piac, mint a társadalmon kívül létező entitás önmagától való hatékonyságában hívő főáramú közgazdászok természetesen rendkívül rossz ötletnek tartják a kormányzati beavatkozás e formáját is.

„Magyarországon 2013 óta van tranzakciós illeték, amelynek mértéke az elektronikus tranzakcióknál 0,3 százalék, a készpénzeseknél 0,6 százalék. Matolcsy György jegybankelnök akkor még nemzetgazdasági miniszterként vetette be ezt az adónemet, amelyet később taktikai atomfegyvernek nevezett” – emlékeztet a Napi.hu.

***

A cikk a Pallas Athéné Domeus Educationis Alapítvány támogatásával valósult meg.