Az Egyesült Államokban két teljesen különböző gazdaság kezd elkülönülni. Közeledés helyett folyamatosan távolodnak és tovább erősíthetik a politikai megosztottságot.
Ellentétek sora
A Brookings kutatása szerint a demokrata körzetekben a digitális szolgáltatásokat nyújtó munkahelyek aránya kétszerese a republikánus körzetekben jellemzőnek, a „kék” területeken lényegesen nagyobb arányban vannak jelen az egyetemi végzettségűek.
A republikánus körzetek eközben az alapvető gyártási folyamatokat végzik illetve a mezőgazdaság és a bányászat is többnyire itt összpontosul. Mindezt idősebb és homogénebb társadalommal: a 65 éves vagy annál idősebb lakosok aránya valamivel nagyobb a kék körzetekben, 16,6 százalék, szemben a demokrata kerületek 14,7 százalékával.
A vörös körzetek demográfiailag statikusak, a kékek viszont egyre sokszínűbbé válnak, mivel a demokrata térségek lakóinak fele nem fehér, a republikánus térségekben viszont ez csupán a lakosok negyedére igaz. Emellett a külföldi születésű lakosok aránya a demokrata térségekben növekvő, a republikánus térségekben csökkenő trendet mutat.
A Brookings kutatói szerint a gazdasági szétválás és megosztottság adja az alapját a két párt szembenállásának, sőt, az ellentétes gazdasági folyamatok csak felerősítik a politikai megosztottságot. Két elkülönülő világról van szó, ezért a két tábor folyamatosan elbeszél egymás mellett szociális, oktatási, innovációs és gazdaságpolitikai témákban.
A két amerikai párt mögött folyamatosan szétszakadó világok állnak, ezt szemlélteti a Brookings ábrája, amely megmutatja, hogy a demokrata körzetekben a gazdasági termelékenység folyamatosan nő, a republikánusokban tíz év alatt sem változott. A diplomások tekintetében a republikánus körzetekben szintén semmiféle változás nem történt, a nagyvárosi lakosok aránya pedig még csökkent is.
Az ipar tekintetében a két gazdaság helyet cserélt egymással: tíz év alatt a demokrata területeken az alapvető ipari állások aránya 53,8-ról 43,6-ra csökkent, közben a republikánus térségekben 46,2-ről 56,4-re nőtt.
Versengő föderalizmus
Az elkülönülést erősítheti, hogy az amerikai népszámlálási iroda szerint az amerikaiak a lábukkal szavaznak és mindinkább azon térségekbe költöznek, amelyekben a növekedést támogató alacsonyabb adókat és üzletbarát környezetet találnak.
***
A cikk a Pallas Athéné Domeus Educationis Alapítvány támogatásával valósult meg.
Kuminetz Géza katolikus pap, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem rektora jelentkezett egy kis könyvecskével, amely a keresztény antropológiát mutatja be, vitatkoztatva azt a rivális elképzelésekkel.
A kérdés, hogy az Országgyűlés hajlandó lesz-e tudomást venni arról, hogy van nemzeti minimum ebben az országban, s megteremti-e az ezt leképező politikai minimumot. Győri Enikő írása.
Ivan Krasztev a Partizán műsorában kijelentette, hogy egy ekkora váltás „rengeteg változást” tesz lehetővé. A kérdés az, hogy mennyi időt ad magának a magyar társadalom, hogy eldöntse mit akar.
Zéró korrupció, béke és tisztelet – íme, az új társadalmi szerződés!
Legyen akkor a holnap helyett a távlatunk dátuma 2050! Ahogy a jövőről elmélkedünk, sorakozni kezdenek a kérdések. Rajcsányi Gellért írása.
Az addig a demokraták győzelméért kardoskodó hírességek a választások után meglehetősen visszafogottan reagáltak, ha egyáltalán reagáltak. A legtöbben inkább csöndben megpróbáltak kihátrálni az addigi harsány politikai aktivizmusukból.
A szervezők szerint egy nyitott és párbeszédre épülő tábort szeretnének létrehozni.
Nagy hétvége vár a magyar csapatra.