A magyar növekedési modell tartalékai

„Miért is ne lehetne folytatni Magyarország gazdasági felzárkózását az egyre nehezebb külső feltételek között is?

Magyarország újkori történelmében már többször indult erőteljes gazdasági felzárkózási folyamat a nyugat-európai fejlettség és életszínvonal elérése érdekében, de eddig még soha nem sikerült sikerre vinni ezt a célt. Elsőre úgy tűnhet, hogy mindig a kedvezőtlenné váló külső körülmények – I. világháború, Trianon, 1929-1933-as világgazdasági válság, II. világháború, olajválságok, piaci átmenet, 2007/2009-es globális pénzügyi válság, 2011/2012-es euró válság – állították le a sikerrel kecsegtető felzárkózást.

Valójában a korabeli belső modellek, a felzárkózáshoz választott utak gyengeségei vezettek a kudarchoz.

2010 után Magyarország rátalált – fokozatosan, lépésről lépésre csiszolva az építőkockákat – a fenntartható gazdasági felzárkózás 21. századi magyar sajátosságoknak megfelelő modelljére. Ezt eddig többségében a jó években alkalmazhatta: 2010 és 2019 között javarészt nem volt kedvezőtlen a külső környezet a magyar felzárkózásra, de azért a 2010-2012-ben a magyar pénzügyek rendbetétele a görög válság közben ment végbe és az euró 2011/2012-es válságát is át kellett vészelni.

A költségvetés 2010-es évek elején végrehajtott gyors és sikeres szanálása, majd a gazdasági fordulat után – a jegybanki pénzpolitika 180 fokos irányváltásával –

2013-tól az újkori magyar gazdaságtörténet eddigi leghosszabb és legsikeresebb felzárkózási szakaszát teljesítettük.

A sikeres válságkezelésre és a növekedési, majd a felzárkózási fordulatra egyaránt alkalmas volt az új magyar modell. A következő években kedvezőtlenebbé válhatnak a külső körülmények, de – folyamatos »upgrade«, azaz javított verziók előállítása esetén – a magyar modell alkalmas a gazdasági felzárkózás fenntartására.

Miért? Egyszerűen azért, mert testreszabott, célzott eszközöket alkalmaz, továbbá egyszerre őrzi az egyensúlyokat és segíti a növekedés erőit.

Hogyan? A magyar modell fenntartható karakterének vezető elemeit jelentik:

1. Munka központú a magyar politika és gazdaságpolitika. Testreszabottan magyar alapelv: »ha munka van, minden van…«.

2. A pénzügyek rendben vannak. Egyszerre csökken az államadósság és a költségvetési hiány, őrizzük a kereskedelmi és fizetési mérlegek pozitív egyenlegét.

3. A többi egyensúly is rendben van: pozitív kereskedelmi és fizetési mérleg, cél szerinti infláció és kedvező a munkaerőpiaci egyensúly.

4. A felhalmozási ráta 25 százalék körül, afelett alakul.

5. Technológia-import gyorsítja az ipari bővülést /FDI/.

6. A jegybank teljesíti törvényes feladatait.

7. Uniós források egészítik ki a belső forrásokat.

8. Erősödik a középosztály, bővül a fogyasztás.

9. Bővül a vállalati és lakossági hitelállomány.

10. Közvetve /Németország/ és közvetlenül /USA, keleti nyitás/ része vagyunk a globális piacnak.

Ezekre már lehet építeni a következő évek teljes versenyképességi fordulatát, amely technológia- és termelékenység központú elemekkel erősiti a modell hosszútávú fenntarthatóságát.

Közben hallgassuk meg Max Dépree jótanácsát:

»Ha azok maradunk, akik eddig voltunk, nem lehetünk azzá, akiknek lennünk kellene«.”

***

A cikk a Pallas Athéné Domeus Educationis Alapítvány támogatásával valósult meg.