Az izraeli miniszterelnök szerint nagyon veszélyes, hogy Irán megszegi az urándúsításra vonatkozó nemzetközi korlátozásokat. Benjámin Netanjahu ismét Teherán elleni szankciók kiszabására szólította fel Európát – jelentette a Jediót Ahronót című újság honlapja, a ynet vasárnap.
Netanjahu azután nyilatkozott, hogy Irán bejelentette, megkezdi a megengedettnél magasabb fokon dúsított urán előállítását, illetve felkészült bármilyen szinten és bármilyen mennyiségben az urán dúsítására, válaszul az Egyesült Államok nyomására.
Washington szankciókkal próbálja a 2015-ös nemzetközi nukleáris megállapodás újratárgyalására kényszeríteni Teheránt.
„Ez egy nagyon-nagyon veszélyes lépés” – mondta Netanjahu nyilvánosan a kormány ülése előtt. „Irán megsértette az ENSZ Biztonsági Tanácsának tett ünnepélyes ígéretét az urándúsítás egy bizonyos szint alatt tartásáról” – mondta a kormányfő.
„Felhívom barátaimat, Franciaország, Nagy-Britannia és Németország vezetőjét, akik aláírták ezt a megállapodást, és azt mondták, hogy megszegése esetén súlyos szankciókat szabnak ki a Biztonsági Tanács döntése alapján. Merre vannak?” – kérdezte képletesen Netanjahu.
Az urán dúsítása csakis egy okból történhet, atombomba megteremtésére
– tette hozzá az izraeli miniszterelnök, aki élesen bírálta megszületése idején az Iránnal kötött atomalkut.
Előzőleg Juvál Steinic energiaügyi miniszter is ostorozta az iráni lépést. Az újság honlapjának, a ynetnek adott élő interjúban Steinic elmondta, hogy Irán az urán dúsítására vonatkozó korlátozások mérsékelt átlépésével elindult a nukleáris fegyverek irányába.
„Irán fittyet hány a vele együtt meghúzott határvonalra” – mondta Steinic.
Nukleáris zsarolást hajt végre ellenünk, az Egyesült Államok és az egész világ ellen
– tette hozzá a biztonsági kabinetben is részt vevő izraeli miniszter. Ez Steinic szerint azt is jelenti, hogy félresöpri a megállapodásban rögzített határt, és megkezdte a korántsem egyszerű menetelést a nukleáris fegyverek felé.
Teherán lépése válasz arra, hogy Donald Trump amerikai elnök tavaly májusban egyoldalúan felmondta az atomalkut, és azóta több szankciót is életbe léptetett az iszlám köztársasággal szemben.
A mintegy négy éve megkötött többhatalmi megállapodás feloldotta az Irán elleni nemzetközi szankciók többségét, amiért Teherán cserébe korlátozásokat fogadott el atomprogramjának végrehajtásában, többek közt vállalta az urándúsítás mértékének korlátozását.
(MTI)
***
A cikk a Pallas Athéné Domeus Educationis Alapítvány támogatásával valósult meg.
A „konvergencia-programként” elhíresült dokumentum az élet minden területére kiterjedne. A Nézőpont Intézet azt is kimutatta, hány emberre lennének hatással a Tisza megszorításai.
Venezuela és Irán alaposan a feje tetejére állíthatja a dolgokat.
Kiderült, 2025 végén rekordméretű – 1,57 milliárd dolláros – hiányuk volt.
Trump szerint fogy az idő, Teherán nem hajlandó tárgyalni.
Az iráni Jafar Panahit azonban nem lehet megfélemlíteni.
Polgárháború várhat rá.
A világtörténelemben kevés dolog ritkább annál, mint amikor egy közepes méretű ország vezetője egy potenciálisan globális intézmény alapítói körébe kerül. Az ilyen pozíciók hagyományosan a nagyhatalmak kiváltságai. Éppen ezért nem napi politikai esemény, hanem történelmi jelenség az, hogy Orbán Viktor a Béketanács alapító tagja. Az ilyen pillanatok jelentőségét a történelem mindig késleltetve értelmezi.
A férfi szinte a semmiből sétált fel a miniszterelnök mellé.
Még Ukrajnában is elismerték a szomorú tényeket.
