Az Egyesült Államok szankciói által súlyosbított válság megoldásaként a kriptovalutákhoz fordulna a kubai kormány – írja a Reuters. A fejlődő országok megszabadulnának az amerikai dollár világuralmától, Ray Dalio befektetési guru elemzése szerint pedig a dollár bukásának tényleges esélye is van.
A fejlődő országok megszabadulnának a dollártól
„Kutatókkal tanulmányozzuk a kriptovaluták potenciális használatát a nemzeti és nemzetközi kereskedelmi tranzakciókban" – mondta Alejandro Gil Fernandez kubai gazdasági miniszter.
A jelenlegi kubai válság többek között az alacsony exportnak, a szövetségese, Venezuela által nyújtott támogatás csökkenésének, valamint az Egyesült Államok szankcióinak is köszönhető.
A karibi ország különböző intézkedéseket jelentett be a válság kezelése érdekében. Ezek közé tartozik a népesség jövedelmének növelése és a piaci reformok elmélyítése is. Ezekkel a kezdeményezésekkel Kuba célja, hogy növelje a termelést, valamint a fogyasztást.
Az amerikai szankciók miatt nehéz helyzetben lévő Venezuela tavaly vezetett be egy kriptovalutát, amelyet petronak neveztek el. Az ország elnöke, Nicolas Maduro bejelentette, hogy olajat próbálnak majd eladni petroban, hogy
„megszabaduljanak a washingtoni elit valutájától”.
Bár a Moody's Investors Service tavalyi tanulmánya szerint a belátható jövőben az amerikai dollár marad a világgazdaság domináns tartalékvalutája, Ray Dalio befektetési guru a kínai gazdaság gyors fejlődésének hatására úgy véli, hogy akár a dollár világgazdasági tartalékvaluta-szerepe is meginoghat a jövőben.
A dollárnak befellegzett?
Ahogy a Makronóm arról beszámolt,
Dalio és elemzőcsapata régóta vizsgálja azt, hogy a világ mely pénzei válnak világszintű uralkodó tartalékvalutává. Ehhez azonban azt kellett megérteniük, hogy miért emelkednek fel és buknak el nemzetek. A hatalom hat különböző típusának jelenlétét vizsgálták (amelyek az innovációs erő, a gazdasági kibocsátás nagysága, a világkereskedelemből való részesedés, a pénzügyi központtá válás képessége, a katonai erő és a tartalékvaluta-szerep).
Ezeket a mutatókat „összegyúrták”, így létrehozva a globális hatalom egy új mérőszámát. Ábrájukon megelevenedik a „világhatalom története” és láthatóvá válik, hogyan követték egymást a különböző világhatalmak. A 17. században ez alapján Kína kezdetben Spanyolországgal, majd Hollandiával „versengett”, aztán hosszabb időre meggyengült, hogy helyette a britek és az amerikaiak „birodalmai” vegyék át a vezető szerepet.
Az elmúlt évtizedek azonban már nem az USA évtizedei Dalio szerint.
***
A cikk a Pallas Athéné Domeus Educationis Alapítvány támogatásával valósult meg.
Magyar Péter grandiózus bejelentéssel rukkolt elő a Tisza Párt kongresszusán: kormányra kerülésük esetén visszaszereznék az állami vagyont egy új „szuperhivatal” révén. A Nemzetgazdasági Minisztérium éléről Nagy Márton azonnal reagált: „a tények makacs dolgok” – az állami vagyon 13 év alatt megduplázódott.
Nagy dobásra készül a Mol.
„Hogyan törleszthette hatalmas lakáshitel-tartozását a Tisza Párt elnöke úgy, hogy közel 80 milliós megtakarítása is maradjon?” – tette fel a kérdést a portál.
Jelölthiány, bizalmatlanság, megrekedő pártépítés.
Az orosz külügyminisztérium közlése szerint a találkozón Szergej Lavrov „érdemi és őszinte eszmecserét folytatott” Ukrajna, Irán és Szíria helyzetéről Marco Rubióval.
Világjárványoktól, természeti katasztrófáktól és fegyveres konfliktusoktól tartanak.
Trump titokzatos hétfői bejelentését egy magas szintű látogatás előzi meg, amely újabb fordulatot hozhat az amerikai külpolitikában.
Nagyszabású felmérést csinált a Századvég, hogy kiderítse, mit is jelent a kulturális kereszténység, és mennyien vannak a kultúrkeresztények. Az eredmények meglepőek. Interjúnk a kötet két szerzőjével.
