Brit szakértő: A demográfiai katasztrófa nem jobb- vagy baloldali kérdés, az egész emberiség ügye
Paul Morlandot, Nagy-Britannia vezető demográfusát kérdeztük.
Az Egyesült Államok szankciói által súlyosbított válság megoldásaként a kriptovalutákhoz fordulna a kubai kormány – írja a Reuters. A fejlődő országok megszabadulnának az amerikai dollár világuralmától, Ray Dalio befektetési guru elemzése szerint pedig a dollár bukásának tényleges esélye is van.
A fejlődő országok megszabadulnának a dollártól
„Kutatókkal tanulmányozzuk a kriptovaluták potenciális használatát a nemzeti és nemzetközi kereskedelmi tranzakciókban" – mondta Alejandro Gil Fernandez kubai gazdasági miniszter.
A jelenlegi kubai válság többek között az alacsony exportnak, a szövetségese, Venezuela által nyújtott támogatás csökkenésének, valamint az Egyesült Államok szankcióinak is köszönhető.
A karibi ország különböző intézkedéseket jelentett be a válság kezelése érdekében. Ezek közé tartozik a népesség jövedelmének növelése és a piaci reformok elmélyítése is. Ezekkel a kezdeményezésekkel Kuba célja, hogy növelje a termelést, valamint a fogyasztást.
Az amerikai szankciók miatt nehéz helyzetben lévő Venezuela tavaly vezetett be egy kriptovalutát, amelyet petronak neveztek el. Az ország elnöke, Nicolas Maduro bejelentette, hogy olajat próbálnak majd eladni petroban, hogy
„megszabaduljanak a washingtoni elit valutájától”.
Bár a Moody's Investors Service tavalyi tanulmánya szerint a belátható jövőben az amerikai dollár marad a világgazdaság domináns tartalékvalutája, Ray Dalio befektetési guru a kínai gazdaság gyors fejlődésének hatására úgy véli, hogy akár a dollár világgazdasági tartalékvaluta-szerepe is meginoghat a jövőben.
A dollárnak befellegzett?
Ahogy a Makronóm arról beszámolt,
Dalio és elemzőcsapata régóta vizsgálja azt, hogy a világ mely pénzei válnak világszintű uralkodó tartalékvalutává. Ehhez azonban azt kellett megérteniük, hogy miért emelkednek fel és buknak el nemzetek. A hatalom hat különböző típusának jelenlétét vizsgálták (amelyek az innovációs erő, a gazdasági kibocsátás nagysága, a világkereskedelemből való részesedés, a pénzügyi központtá válás képessége, a katonai erő és a tartalékvaluta-szerep).
Ezeket a mutatókat „összegyúrták”, így létrehozva a globális hatalom egy új mérőszámát. Ábrájukon megelevenedik a „világhatalom története” és láthatóvá válik, hogyan követték egymást a különböző világhatalmak. A 17. században ez alapján Kína kezdetben Spanyolországgal, majd Hollandiával „versengett”, aztán hosszabb időre meggyengült, hogy helyette a britek és az amerikaiak „birodalmai” vegyék át a vezető szerepet.
Az elmúlt évtizedek azonban már nem az USA évtizedei Dalio szerint.
***
A cikk a Pallas Athéné Domeus Educationis Alapítvány támogatásával valósult meg.