Reális reálkonvergencia

„Az idei év kifejezetten biztatóan indult, az év egészében a gazdasági növekedés közelebb lehet az 5 százalékhoz, mint a 4-hez. A növekedést a következő években is támogatni fogják az iroda-, az ipari, a kereskedelmi és a szálláshely-beruházások, amit az építőipar szerződésállománya, a kivitelezési fázisba kerülő, valamint a tervezett fejlesztések is tükröznek. A tavalyi kimagasló év után az idén már rekordvolumenű működőtőke-beruházásról született döntés, amely meghaladja a 900 milliárd forintot. Mivel mostanáig a ciklus uniós forrásainak egyharmadát sikerült lehívni Brüsszelből, ez azt jelenti, hogy a fejlesztések kétharmada még nem zárult le, vagy el sem kezdődött.

A lakásberuházási hullám az idén tovább emelkedik a folyamatban lévő projektek alapján, de a következő években tetőzhet a kedvezményes újlakás-áfa kivezetésével, amit a CSOK bővítése ellensúlyozhat. A beruházások növekedése tehát a következő években még folytatódhat. A munkaadói terhek 2022-ig tartó csökkentése miatt, valamint a kritikus munkaerőhiány hatására erős maradhat a bérkiáramlás – ami az egész régióban megfigyelhető –, ezért a fogyasztás is tartós alapja maradhat a növekedésnek, amelyet a családvédelmi akcióterv is támogat. Noha az egyre magasabb bázis miatt némileg csökkenhet a beruházások és a fogyasztás növekedése, a létrejövő új exportkapacitások hatására a külkereskedelem hozzájárulása a növekedéshez újra pozitívvá válhat, még a gyenge külső konjunktúra és a fennálló kockázatok ellenére is. Összességében tehát viszonylag erős maradhat a gazdasági növekedés a következő években is, azonban a 4 százalékos növekedés fenntartása valóban indokolhatja a versenyképességet növelő terveket. De az idei évi, várhatóan igen robusztus növekedés miatt átlagosan elérhető a 4 százalékos növekedés a következő néhány évben.

Nemcsak a növekedési, hanem a költségvetési adatok is imponálóan alakultak az első hónapokban. Áprilisig mindössze 39 milliárd forint deficit keletkezett a központi költségvetés pénzforgalmi egyenlegében, ami minden idők legalacsonyabb első négyhavi hiánya. Az uniós pénzáramlásoktól megtisztítva pedig a többlet 144 milliárd forint volt. Szinte minden adónemben lendületesen nőnek a bevételek, különösen a 32 százalékkal emelkedő áfabevételek, ami a dübörgő növekedés mellett igen jelentős fehéredésre is utal. Az eddigiek alapján tehát igencsak nőtt a valószínűsége, hogy az államháztartás hiánya ismét alacsonyabb lesz a tervezettnél, még az idén bejelentett kiadásnövelő intézkedések ellenére is.

Az elmúlt években az állam megelőlegezte az uniós pályázatok kifizetéseit, ami növelte a pénzforgalmi egyenleg hiányát és az államadósságot. Eddig mintegy 3000 milliárd forinttal költött többet az állam, mint amennyi uniós utalás érkezett, tehát az uniós lehívásokkal – az önrészt is levonva – több ezermilliárd forintos többletbevétel keletkezhet a pénzforgalmi egyenlegben, ami az államadósság nominális csökkentésére is lehetőséget adhat a következő években. Mindez, párosulva a várhatóan erőteljes nominális GDP-növekedéssel, az adósságráta meredek csökkenését fogja eredményezni,

Ha a pénzforgalmi egyenleg több száz- vagy ezermilliárdos többletet ér el 2021-ig, már abban az évben jóval a 60 százalékos szint alá süllyedhet az adósságráta.

Összefoglalva tehát: ez a növekedés és a költségvetés szempontjából is kedvezően induló év adhat alapot a bizakodásra a konvergenciaprogrammal kapcsolatban.”